Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

47á Magánjogi Döntvénytár. telése ellen, hogy néhai K. P.-né a férjét jogos indok nélkül hűtlenül elhagyta s igy a hitbérre érdemetlenné vált. Ámde az alperesek jogi álláspontja téves; ugyanis a hitbér jogi természete, követelhetésének és elvesztésének feltételei Werbőezi Hármaskönyvében nyervén szabályozást, eme szabályozás szerint (I. 105. czim) az az asszony veszti el hitbérét, aki férje iránt tartozó hűségét megszegvén, házasságtörést követ el és ezért utóbb elválás következik be. A Hármaskönyvben foglalt ez a rendelkezés a joggyakorlat iltal tovább képzettnek annyiban tekinthető, hogy a hitbérre való igény megszűnik nemcsak a házassági hűség megszegése esetében, hanem általában mindig, ha a házasság a hitbért igénylő fel vétkessége miatt felbontatik. Felperes jogelődje tehát ha jogos indok nélkül hagyta is el lérjét, a házasság felbontásának hiányában a hitbérhez való jogát nem vesztvén el, a kir. törvényszék elöntése a hitbérre vonatkozó anyagi jogszabályokat nem sérti. Az itt előadottak értelmében alperesek panaszai sikerre nem -vezethettek. = Hűtlenség esetén a különben hitbérre jogosult ahhoz való igényét elveszti. Dtár r. f. XXI. 6. — A házasfeleknek házasságtörés miatti elválasztása esetén az irott hitbér visszavonható még az esetben is, ha a férj a házasság tartama alatt atyjától örökölt birtokot, — ugyanazt, melyet hitbérül lekötött — felerészben neje nevére kebeleztelte be. Dtár uj f. IX. 2. — A hitbér a nő Mtlensége vagy férjének elhagyása esetére megszűntnek tekinthető. Dtár uj f. XIII. 84. — V. ö. Magánjogi Dtár II. 59. sz esettel és jegyzeteivel. 107. Az Olaszországgal kötött és az 1891:111. tez-beczikkelyezett államszerződéssel biztosított kölcsönösségből — ennek helyes értelmezése mellett — az következik, hogy Magyarország területén bitorlás ellen a szerzői jog védelme csak oly terjedelmű, lehet, mint amily terjedelemben azt felperes] részére az olasz törvény biztosítja, vagyis a felperes Magyarországon a szerzői jogból származó előnyök élvezete tekintetéből nem juthat kedvezőbb helyzetbe, mint aminőben akkor részesülne, ha a saját hazája területén elkövetett bitorlás megtorlása végett jogait Olasz-