Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

118 Magánjogi Döntvénytár. hogy a végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt özv. S. J.-né ha­gyatéki ügyében kelt perreutasitó végzés alapján dr. L. K. ügy­véd elsőrendű alperes mint B. város tiszti ügyésze által az ér­dekelt kiskorú örökösök képviseletéhez ezek öröklési igényeinek megóvása végett ezen kir. törvényszék előtt folyamatba tett per­ben a felek közt létrejött és B. város árvaszéke által a kiskorú örökösök nevében gyámhatóságilag jóváhagyott egyezség folytán, a kiskorú örökösök érdeke annyira lett megrövidítve, hogy azok s illetve felperesek 200,000 K kárt szenvedtek. Ezen kárért felperesek a felelősséget az alperesekre hánt­ják, mert az árvaszék a kiskorúak érdekét kellően nem védte. Dr. L. K. ügyvéd pedig mint tiszti ügyész az egyezség létre­hozásához maga adta a jogi véleményt s igy a kiskorú örökö­sök megrövidítésére jobb tudomása ellenére és rosszhiszemüleg működött közre nemcsak, hanem ténykedése által fegyelmileg büntetendő cselekményt is követelt el. Felperesek tehát kárigényüket abból származtatják, hogy alperesek az egyezség megkötése körül gondatlanul és szabály­talanul sőt rosszhiszemüleg jártak el és ezen okból a kárért szavatolnak. Ebből pedig következik, hogy a kárigény csak ugy bírálható el, ha azzal egyszersmind az árvaszéki jóváhagyó határozat is el­bírálás tárgyává tétetik, vagyis más szóval felperesek közigazga­tási intézkedést kívánnak bírósági felülvizsgálat és illetve határo­zat tárgyává tenni. Minthogy azonban a közigazgatási eljárás felülvizsgálata és az esetleg sérelmes közigazgatási intézkedés orvoslása kizárólag a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik és az 1869. évi IV. tcz. 1. §-a szerint a bíróságok a közigazgatási hatóságok hatáskörébe nem avatkozhatnak be ; minthogy ezek szerint a kir. törvényszék a kártérítés kér­désében csak az esetben határozhat, ha alperesek és nevezete­sen a kifogással élő elsőrendű alperes magánjogi felelőssége az 4886: XXII. tcz. 86. és 95. §-a értelmében megindítandó előze­tes közigazgatási eljárás utján megállapittatott, ennélfogva a ren­delkező rész értelmében kellett határozni. (1911 július hó 8. 3566/911. sz. a.) A kolozsvári kir. tábla: Az elsőbiróság hatáskörét meg­állapítja. Indokok: A kártérítési kereset azon alapszik, hogy a D. Gy.-né hagyatéki ügyében a perre utasitás folytán folyamatba tett per rendjén, annak befejezése előtt egyezség jött létre, ezen egyezség által a kiskorú örökösök, a felperesek megrövidíttettek s ezért alperesek vagyonilag felelősek a felpereseknek, mert a

Next

/
Oldalképek
Tartalom