Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

m Magánjogi Döntvénytár. hagyni kellett annyival inkább, mert a szakértői vélemények megegyezők a tekintetben, hogy melyik ingatlan több, vagy kevesebb értékű. A kamatfizetés időpontjára nézve azonban az elsőbiróság határozatát megváltoztatja akkép, hogy a kisajátitási jogot nyert társulat a kamatokat a kisajátított területek tényleges átvételének napjától kezdve köteles letétbe helyezni, mert a törvény 30. §-a értelmében a kamatok az ingatlanok tényleges átvételének napjától fizetendők. (1911 márczius 9. 5651/910. sz. a.) A kir. Curia: A másodbiróság határozatát helybenhagyja indokaiból és azért, mert a szakértők szerint a kisajátítás tárgyát tevő földek tiszta haszonbér jövedelmét is figyelembe vették a becslésnél, a kisajátítást szenvedő pedig holdankint csak 70 K évi haszonbérjövedelmet bizonyítóit és ezen jövedelemnek, a gyakorlatnak megfelelő 5 %-os tőkésítéssel, a jobb minőségű földekért megállapított egységár nemcsak hogy megfelel, hanem azt még meg is haladja ; továbbá mert a megmaradt terület értékcsökkenését, illetve azt, hogy annak megmunkálásánál a kisajátítás folytán költségtöbblet állott be, a kisajátítást szenvedő fél az eljárás során fel sem hozta ; végre mert a kisajátítást szenvedők a tőlük kisajátított ingatlan területeket a kisajátító által leendő birtokba vételig használhatják és igy a kamatfizetés kezdő időpontját a másodbiróság a törvénynek megfelelően állapitolta meg. * * = V. ö. Dtár uj f. Vllt. 45., 102., 104., uj f. X. 54.. uj f. XI. 3., uj f. XIII. 4., uj f. XVI. 16., uj f. XXVIII. 91., III. f. XII. 24., III. f. XV. 70. Magánjogi Dtár I. 179., II. 112., IV. 65., 225. sz. esetekkel. 61. Ha a közjegyző a hagyaték végleges lebonyolításáért jutalomdi/'at kötött ki magának: az az ujabb megállapodása, hogy a hagyaték véglebonyolitása előtt ismeretessé vált hagyatéki vagyonrész kipuhatolásáért annak felét köti maga részére, nemcsak az 1874-: XXXV. tcz. 4-. és 199. §-ának rendelkezéseibe ütközik s mint ilyen tilos és érvénytelen, hanem az az alperes hivatali állásának a tisztességét is érinti és mint ilyen az erkölcsi törvényeket is sérti.