Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

98 Magánjogi Döntvénytár. méreteik folytán, s mert a tűzfalból vannak kiképezve, nem alkalmasak arra, hogy azok utján a szolgalmas ablakok által világított két iakószoba a mindennapi használhatósághoz megkívánt levegőt és világosságot nyerje, tehát alperesek építkezése által a két ablakszolgalom megsemmisült. Alperesek azon kérelemmel szemben, hogy az építmény lebontása utján álliltassék helyre a szolgalom, azt a kifogást emelték, hogy a világító udvarok utján a szolgalom tovább is gyakorolható, hogy jogerősen engedélyezett építési engedély alapján emelvén az épületet, az le nem bontható s hogy jogukban állott a szolgalmat megsemmisíteni és épitkezni, mert a bekebelezett szolgalmi jog az építkezést nem akadályozza. Megállapítható, hogy a szolgáló lelken levő emeletes lakóház a két ablakszolgalmat megsemmisitette, mert a szükséges levegő és világosság a szolgalmas ablakok utján többé nem vezethető. Alaptalan az a kifogás is, hogy jogerős építési engedély alapján eszközölt épitkezésök miatt alperesek ne volnának felelősségre vonhatók, mert a hatósági engedély csak a köztekintetekre figyelemmel adatik ki, de az építkezés által érintett egyes magánjogi viszonyokat nem érinti s mert az építési rendőri hatóság kifejezetten kimondotta, hogy az építési engedély kiadása magánosok szerzett jogát nem érinti. Alapos azonban az a kifogás, hogy a szolgalom visszaállítása végett a szolgáló telken emelt lakóház nem bontható le, mert az uralgó telek javára bekebelezett két ablakszolgalom nem olyan terjedelmű, hogy a szolgáló telken való építkezést kizárná. Az uralgó telek javára bekebelezett szolgalmi jog terjedelmét a peresfelek jogelődei közt létesült cckölcsönös szerződés)) szabályozza. Ezen szerződés szerint az uralgó telek javára engedélyezett két aklakszolgalom bekebelezése oly kikötéssel engedtetett meg, hogy a szolgáló telek beépítése az uralgó telek tulajdonosának beleegyezésével eszközölhető. A szerződés ezen meghatározásából a vitás szolgalom két lényeges tulajdonsága állapitható meg: 1. hogy az nem olyan terjedelmű, mint felperes vitaija, vagyis csak levegő és világítás vezetésére terjed, de kilátáshoz ennek különös kikötése hijján jogot nem ád; 2. hogy a szolgalom feltételes és pedig időlegesen és korlátoltan adott, mert a szolgáló telek beépítését s ezáltal esetleg a szolgalom megszüntetését nem zárja ki, csak a felperes előzetes beleegyezésétől teszi függővé. Ezen «előzetes beleegyezésinek pedig nem tulajdonitható az a felperesi értelem, hogy a beleegyezés kizárólag felperes egyoldalú tetszésétől függ, hanem annak az az értelme, hogy a