Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Magánjogi Döntvénytár. 99 szolgáló telek tulajdonosa beépítés esetén köteles az uralgó telek tulajdonosának előleges engedélyét kikérni, de az az engedélyt jogos igényei kielégítése ellenében meg nem tagadhatja. Hogy a szolgalom a most kifejteti terjedelemben áll fenn s hogy azt a szerződő felek ily értelemben kívánták létesíteni, kitűnik abból, hogy ugyanezen telek javára ugyanezen telekkel szemben két ablakszolgalom már be volt kebelezve s az akkori telektulajdonosok a bekebelezett szolgalmat a fenti értelemben módosítani kívánták. Az előző bekebelezett szolgalom terjedelmét a bekebelezés alapjául szolgáló örök adásvevési szerződés a következőkben határozza meg. «Ezen szolgalmi jog azonban csak addig marad érvényben, amig bármelyik házastelek tulajdonosa által építkezés folytán az épületeken változás nem eszközöltetik. Ezen szolgalmi jog állal tehát a szabad építkezésben sem a szerződő felek, sem azok jogutódai nem gáloltatnak». Minthogy azonban ezen szerződésben a szolgáló lelek tulajdonosának terhére építési kötelezettség is állapíttatott meg, 1894-ben a telektulajdonosok ezen kötelezettség megszüntetése végeit újra szerződtek s akkor létesült a vitás szolgalmat megállapító cckölcsönös szerződés)). Ezen két szerződés tartalmából pedig megállapítható, hogy az utónb szerződő feleknek az volt a czéljuk, hogy a szolgáló telek tulajdonosát terhelő építési kötelezettséget megszüntessék, ennek ellenében azonban az uralgó telek nagyon is korlátolt, egyoldalulag bármikor megszüntethető szolgalmi jogát megerősítsék oly irányban, hogy az ne egyoldalúan, hanem csak az uralgó telek tulajdonosának beleegyezésével legyen beépithelő. Hogy a szerződő felek akarata nem irányult arra, hogy az előbbi kikötéssel szemben az uj szolgalom ne legyen kizárólagos és az építést kizáró, kitűnik a szerződés azon rendelkezéséből, melylyel a jogosított ablakok beépítését az uralgó telek tulajdonosának előleges engedélyétől teszi függővé, holott ha kizárólagos korlátlan szolgalmat kívánt volna létesíteni, ezen kikötést mellőznie kellett volna. Minthogy pedig a jog vitás terjedelmének a meghatározásánál elsősorban a vitás jogviszonyt létesítő felek akarata az irányadó s mert a szolgalom vitás terjedelme kétség esetén megszoritólag értelmezendő, mint minden idegen dologhoz való jog, ennélfogva az uralgó telek javára bejegyzett két ablak szolgalmi jognak terjedelme oly mértékben állapítandó meg, hogy az a szolgáló telek beépítését s ezáltal a szolgalom megszüntetését ki nem zárhatja. 7*