Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Magánjogi Döntvénytár. 97 59. Ablakszolgalom más megállapodás nem létében, csupán a világosság és levegő biztosítására ad jogot. Ennélfogva a szolgáló telek tulajdonosai csak arra kötelezhetők, hogy az uralgó telek tulajdonosát olyan állapotba helyezzék, hogy épülete részére a világosság es levegő abban a mértékben, amiként ez a beépítés előtt volt, továbbra is megszereztessék. Ha tehát a szolgáló telek tulajdonosai oly módon emelnek épületet, hogy az uralgó épület szolgalmat élvező ablakait a levegőben és világosságban korlátozzák: az uralgó telek tulajdonosa nem követelheti a szolgáló telken emelt egész épület lebontását, hanem amennyiben a levegő és világosság élvezete az uralgó épület megfelelő átalakításával elérhető, beérni tartozik az átalakítási költség és értékcsökkenés megtérítésével; ha azonban a szolgáló telek tulajdonosai ezt nem teljesítenék, jogosult az uj épület ama részének lebontását követelni, mely az ablakszolgalom gyakorlását korlátozza. (Curia 1912 febr. 20. 3140/911. sz. a. VII. p. t.) A szatmárnémetii kir. törvényszék: A keresetnek részben helyt ád és alpereseket kötelezi, hogy felperesnek 5200 K-át s járulékait fizessenek, az ezenfelüli keresetet elutasitja. Indokok: A felperes házastelke javára, az alperesek tulajdonaként bejegyzett házastelekre két ablak szolgalmi joga van bekebelezve. Ezt a két szolgalmi jogot felperes mindaddig tényleg és békésen gyakorolta, mig 1908-ban alperesek a szolgáló telken emeletes házat nem építettek, s annak tűzi falát ezen ablakok előtt fel nem emelték. A szakértők azt a véleményt adták, hogy bár alperesek emeletes házuk építésénél a végleges kivitelnél a szolgalmas ablakok előtt világító-udvarokat létesítettek, ezen világitó-udvarok szük Magánjogi Döntvénytár. VI. 7