Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Magánjogi Döntvénytár. ietésének kitöltése s azon időtartam tetette után, .melyre politikai jogainak gyakorlása felfüggesztetett. ^végrendeleti tanuképességét visszanyeri. (Ouria 1912 január 25. 3741/911. sz. a. I. p. t.) A kir. Curia: Az örökhagyó végrendeletét érvényesnek mondja ki. Indokok : Az 1876: VI. tcz. 2. §-a akként rendelkezik, hogy «végrendeleleli tanú nem lehet, aki nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogerősen el volt itélve». A magyar Bik. (1878 : V. és 1879: XL. tcz.) életbeléptetéséből szóló 1880: XXXVII. tcz. 23. §-ának második bekezdése pedig azt rendeli, «hogy ott, ahol a büntetőtörvényekben nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy kihágás kifejezés használtatik: a nyereségvágyból elkövetett vétség is értendői). Egyik törvényhely sem tartalmaz azonban rendelkezést arra nézve, hogy a nyereségvágyból elkövetett bűntett, vagy vétség miatt jogerősen elitélt egyéntől a végrendeleti tanuskodási képesség egyszersmindenkorra megvonatott-e, avagy az eliléltetés erkölcsi hatálya bizonyos idő múlva megszűnik és a tanuskodási képesség újra feléled. E tekintetben a birói gyakorlat, támaszkodva az 1878 : V. tcz.nek, mint az 1876:XVI. tcz.-nél későbbi törvénynek 58. § ára, amely szerint: «aki hivatalvesztésre és politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére ítéltetett, ha szabadságvesztés büntetését kiáltotta, közhivatalra, állásra, vagy szolgálatra azon időtől fogva ismét alkalmazható, amelytől politikai jogait újólag gyakorolhatja^ : azt a jogszabályt követte, hogy az ily módon elitélt egyén, ha büntetését kitöltötte és attól számítva a Bik. 57. §-ában megjelölt mellékbüntetésnek leghosszabb határideje is letelt, végrendeleti anuskodási képességét is visszanyeri, mert ha az illető bármely községi hivatalt is viselhet, igy községi jegyző, biró, vagy közgyám is lehet, tehát közbizalmi állást betölthet, akkor nem fosztható meg attól sem, hogy valamely végrendelkezésnél tanú is lehessen. (Curia 11,890/94., és 5532/906. P. sz.). sőt a kir. €uriának 1905 jan. 24-én, 464/905. P. sz. a. ítélete szerint, ez a tanuskodási képesség már a kiszabolt mellékbüntetések határidejének a lejártával is nyomban feléled. A birói gyakorlat által ez utóbbi határozatban követett jogi álláspontot elfogadva és azt a jelen esetre is alkalmazva, ki kellett mondani, hogy az örökhagyó által alkotott írásbeli végrendelet azon okból, hogy annál V. J. tanúként alkalmaztatott, érvénytelennek ki nem mondható; mert e tanú sikkaszlás vétségéért -14 napi fogházra és egy évi hivatalvesztés és politikai jogainak 6*