Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

76 Magánjogi Döntvénytár. 44. Jogos ok és érdek nélkül használt jogorvoslatok igénybevétele a törvény engedélyével való visszaélés, s az, aki ezt elköveti, és a másik fél jogos érdekének érvényesülését megakadályozza, ezért kártérítéssel tartozik. (Budapesti kir. tábla 1912 jan. 12. G. 485/1911. sz. a.) A budapesti kir. tábla felülvizsgálati tanácsa: A felperes felülvizsgálati kérelmének helyet ad, a kir. törvényszék Ítéletét a per főtárgyára vonatkozó rendelkezésében megváltoztatja s az alperes kártérítési kötelezettségét megállapítja. Indokok: Alapos az a panasz, hogy a kir. törvényszék jogszabályt sértett azáltal, hogy felperest követelésével azon az alapon utasította el, hogy az alperes kártérítési felelőséggel nem tartozik s felperesnek nem sikerült volna a kérdéses ingatlant a szóban forgó időben bérbeadás utján hasznosítani. A vitás kérdés eldöntésénél abból kell kiindulni, hogy ugy a peres, mint a perenkivüli eljárásban a jogorvoslatok a felek jogos érdekének szolgálatára vannak rendelve. A jogorvoslat igénybevétele tehát csak abban az esetben jóhiszemű, ha a fél reá tud mutatni olyan érdekére, amelyet megóvni, illetve érvényesíteni czéloz. Ha ellenben ilyen érdeket a jogorvoslattal élő fél maga sem tud kimutatni, abban az esetben a törvény által engedett jogorvoslatnak igénybevétele a törvény engedélyével való visszaélésnek minősül, tehát rosszhiszemű, amiből következik, hogy ha ezáltal ellenfele jogos érdekének érvényesülését megakadályozván, illetve késleltetvén, azért őt felelősség terheli, mert a jog általános elveihez képest a törvény által engedett jogvédelmi eszközök sem szolgálhatnak arra, hogy azok szándékosan mások károsítására használtassanak fel. A jelen esetben az árverési iratokból kitűnik, hogy az alperes a szóban forgó jogorvoslatokat anélkül vette igénybe, hogy valamely akár valódi, akár vélt érdeke sérelméről szó lehetett volna s az árverés ellen beadott előterjesztésének, majd az e tárgyban keletkezett bírósági végzés ellen beadott felfolyamodásának czélja az volt, hogy az árverési vevő, az általa megvett ingatlan birtokba vételében megakadályoztassék. Az alperes tehát a jogorvoslatokkal rosszhiszemüleg visszaélvén, amennyiben a felperest az ingatlan birtokbavételében