Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Magánjogi Döntvénytár. 69 ez a további fentartása az alperes tulajdonában megmaradt szomszédos ház birtoklásának az addig is követett módon való folytatásául jelentkezik. — //, Összeépítés esetében, hacsak maga az összeépítés akkor, mikor foganatosíttatott, jogtalan nem volt, minden szolgalom, mely az összeépítés folytán keletkezik, mindaddig fentartandó, míg az uralkodó épület fennáll samig fennállhatása érdekében a szolgalom fentartása szükséges. (öuria 1912 január 11. 2187/1911. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. tábla: A keresetet egészben elutasítja. Indokok: A felperes, aki az A) alatti szerződéssel Fiúméban a Corso utcza 13. sz. házat alperestől, az e házzal közvetlenül szomszédos háznak is tulajdonosától megvette, azt adta elő, hogy az utóbbi háznak csúcsát betetőző párkányszegélyzet a két házat elválasztó arra a falra támaszkodik, amely a felperes tulajdonába ment át; kérelme az, hogy amennyiben szerinte az alperes párkányzatának a felperes tulajdonába átment falra támaszkodása nem egyéb, mint az osztrák polgári törvénykönyv 475. §-a alá eső házszolgalomnak az alperes részéről való bitorlása, melyet ő, aki a 13. sz. házat minden tehertől és szolgalomtól mentesen vásárolta, tűrni nem köteles, az alperes a párkányzatnak eltávolítására köteleztessék. A párkányzat már jóval az adásvevési szerződésnek megkötése előtt abban az időben készült, mikor alperes még mindkét szomszédos háznak a tulajdonosa volt, mikor tehát alperes a párkányzatnak a két ház között elvonuló falhoz támasztása által az őt, mint tulajdonost megillető szabad rendelkezési jogot gyakorolta. Tekintve ezt és azt, hogy ház és általában telki szolgalomnak keletkezéséről csupán másnak tulajdonában levő házra és telekre vonatkozó valamely jognak gyakorlása esetében tudniillik akkor lehet szó, ha vau egyfelől szolgáló, másfelől pedig uralkodó ház és telek, ellenben fogalmilag ki van zárva, hogy valaki telki szolgalmat a tulajdonában levő ingatlanra nézve gyakorolhasson (osztrák polgári törvénykönyv 474. §.), nyilvánvaló, hogy alperes a párkányzatnak a falra támasztásában érvényesült jogot nem szolgalomképpen vette igénybe, s az e tekintetben még 1905 augusztus 4. előtt bekövetkezett állapotnak további fentartása az alperes tulajdonában megmaradt szomszédos ház bir-