Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

70 Magánjogi Döntvénytár. toldásának az addig is követett módon való folytatásául jelentke­zik ; valamint nyilvánvaló, hogy e per nem csupán a felperes­nek házára vonatkozólag alperes által bitorolt valamely szolga­lomnak megszüntetésére, hanem az alperes tulajdonában maradt ház birtoklásának módjában teendő változtatásra is irányul és hogy a kereseti kérelem teljesitése azt jelentené, hogy alperes a tulajdonában maradt ház békés birtoklásának abban a módjában, melyhez már a felperessel való szerződés előtt jogot szerzett, megháboritlassék. Minthogy szabály, hogy a tényleges birtoklás jogvédelemben részesítendő mindaddig, mig annak jogtalansága ki nem derül, az pedig kétségtelen, hogy az alperes jogosan járt el, mikor a szegélypárkányzalot a falra támasztotta; ezeknél fogva a felperes keresetét jogtalannak kellett Ítélni annál inkább, mivel a párkány­zatnak a választófalra támaszkodása az épület megtekintésénél szembetűnő oly jelenség, melyet felperes észlelt vagy legalább, melyet kellő gondosság mellett észlelnie kellett, mert felperes a házat ugy amint van, jelen alakjában vásárolván meg, semmi kikötéssel nem élt a tekintetben, hogy a fal a párkányzattól meg­szabadittassék, igy tehát amiatt, hogy tulajdonjogának teljessé­gén csorba van, nem panaszkodhatik. Ezen álláspont helyességén mit sem változtat felperesnek az az ellenvetése, hogy a párkányzatnak a falra támasztása 1905 augusztus 4-én a tulajdonos változása folytán az osztrák polgári törvénykönyv 475. §-a alá eső szolgalom jellegét öltvén magára, alperesnek kötelessége lett volna ezen változáshoz alkalmazkodni és a határfalat mindentől ami addig rátámasztatott, mentesíteni,, Uayanis épp ellenkezőleg a felperes fejtegetésével, az a szabályr hogy összeépülés esetében, hacsak maga az összeépítés akkor, mikor foganatosíttatott, jogtalan nem volt, minden szolgalom, mely az összeépítés folytán keletkezik, mindaddig fentartandó, mig az uralkodó épület fennáll s amíg fennállhatása érdekében a szolga­lom fentartása szükséges; amely szabálynak indoka az a meg­fontolás, hogy ily esetekben a szolgáló épületnek felszabadítása az uralkodó épület bizonyos fokú elromlásával, vagyis az ural­kodó épület birtoklásának megháboritásával járna, a jogosan léte­sült birtokállapot megháboritása pedig tilalmas. Annak, hogy a felperes háza telekkönyvében alperesnek joga nincs kitüntetve, az ügy eldöntésénél nincs jelentősége, sőt erre a körülményre, még ha alperes a falralámaszthatás jogát ere­detileg szolgalomképpen szerezte volna is meg, a felperes akkor sem hivatkozhatnék; mert alperesnek a vételi szerződés meg­kötésekor észlelnie és tudnia kellett a párkányzatnak a falra tá­maszkodását ; és mert a törvény csupán a telekkönyvben bízót akarja

Next

/
Oldalképek
Tartalom