Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Ü8 Magánjogi Döntvénytár. Indokok: A 1884: XVI. tcz. 9. §-ának 2. pontja szerint nem tekintetik a szerzői jog bitorlásának «a hírlapok és folyóiratok egyes közleményeinek átvétele; kivéve a szépirodalmi éstudományos dolgozatokat, továbbá az olyan nagyobb közleményeket, melyeknek az élén az utánnyomás tilalma kifejeztetett)). Felperesnek a M. N.-ben ((Idegenek imádása» czimmel közzétett és a B. H.-ban megjelent, s az alperesek állítása szerint a P. N.-ból átvett vezérczikk sem szépirodalmi, sem tudományos dolgozat, hanem társadalompolitikai közlemény, mely czikkét felperes az utánnyomás tilalmával nem látta el. Ezekből következik, hogy amikor elsőrendű alperes mint felelős szerkesztő azt a közleményt, akár az egyik, akár a másik lapból átvette és másodrendű alperes, mint lapkiadó tulajdonos a B. H.-nak ezt a számát közzételte és forgalomba bocsátotta, nem követték el a szerzői jog bitorlását. (1911. márczius 2. 3532/1910. sz. a.) A kir. Ouria: A másodbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. * * = Ha egy lap közleményének az a czélja, hogy azzal az olvasó közönség valamely szövetségbe való belépésre buzdittassék, s e közlemény élén az utánnyomás tilalma ki nem fejeztetett, e czikk utányomása nem képezi a szerzői jog bitorlását. Dtár III. f. XXVI. 170. 40. /. Házi és általában telki szolgalomnak keletkezéséről csupán másnak tulajdonában levő házra és telekre vonatkozó valamely jognak gyakorlása esetében akkor lehet szó, ha van egyfelől szolgáló, másfelől pedig uralkodó ház és telek. Ellenben fogalmilag ki van zárva, hogy valaki telki szolgalmat a tulajdonában levő ingatlanra nézve gyakoroljon. — Ha két szomszédos épületnek ugyanazon tulajdonosa volt, s az egyik háznak csúcsát betetőző párkány szegély zet az utóbb másnak eladott másik háznak, a két épületet elválasztó falára támaszkodik: az eredeti tulajdonos a párkányzatnak a falra támasztásában érvényesült jogot nem szolgalomképen vette igénybe, hanem a korábbi állapotnak