Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

84 Magánjogi Döntvénytár. csolatosan egymás ellen indított egyéb polgári perek és büntetőügyi feljelentések okozta költségek azonban a csatádra nézve oly végszükségi állapotot nem idéznek elő, hogy ennek folytán a férj a neje tulajdonát képező hozomány állagát jogosítva volna elhasználni. (Curia 1911 jan. 11. 2896/1910. sz. a. III. p. t.) A temesvári kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletének nem felebbezett azt a részét, mely szerint a vétkesség s a közös gyermek elhelyezése kérdésének érdemi elbírálását mellőzte, minthogy az alperes felebbezése folytán még előzetesen a perújítás megengedésének kérdése a kir. Curia által döntendő el, nem érinti, felebbezett többi részét pedig azzal a részben való változtatással, hogy a perköltség, valamint az ügyvédek munkadíja és kiadása iránt tett intézkedést mellőzi, egyebekben helybenhagyja. Indokok: A hozomány czélja és rendeltetése, hogy a házasélettel járó és a férjet, mint családfentarlót terhelő kiadások fedezését megkönnyítse, azonban a hozomány tulajdona a férjet meg nem illeti s azt a házassági kötelék megszűntével a nőnek •visszaadni köteles. A hozomány ezen jogi természetéből következik, hogy a férj a tulajdonát nem képező hozományt sem a saját, sem a család szükségletének fedezésére el nem használhatja és végszükség esetében is a hozomány állagát a férj csak akkor van jogosítva részben vagy egészben elhasználni, ha ezt fontos családi érdekek, a családnak nagyobb veszélytől való megmentése feltétlenül igényli. Ilyen végszükség esetét látja fenforogni felperes abban, hogy alperes őt különféle alaptalan perekkel üldözve, szabadságát és becsületét veszélyeztelve, megélhetését lehetetlenné tette s azt vitatta, hogy az alperes hozományát az utóbbi által a jelzett módon okozott költségek fedezésére jogosan fordíthatta. A felperes és az alperes, mint volt házastársak között a házassági együttélés megszakítása után a házassági kötelék felbontása iránt, valamint ezzel kapcsolatosan egymás ellen indított egyéb polgári perek és büntetőügyi feljelentések okozta költségek azonban a családra nézve oly végszükségi állapotot nem idéztek <ilő, hogy ennek folytán felperes a neje tulajdonát képező hozomány állagát jogosítva lett volna elhasználni. Ha tehát alperes a házassági együttélés megszakítása után férje, a felperes ellen pereket indított és bűnügyi feljelenléseket tett, ezért őt csak annyiban terheli felelősség, a mennyiben a perek folyamán alperes a felperes részére perköltség fizetésében