Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

206 Magánjogi Döntvénytár. Felhívott a felhívó által panaszolt kérkedést feleletében megismétli s minthogy a levél a felhívó férjéhez van intézve, megállapítható, hogy a kérkedés a felhívó jogára vonatkozik, minélfogva a felhívási keresetnek helyt kellett adni. (1910 július 13. 18,874/910.) A budapesti kir. tábla: A felhívási keresetet elutasítja. Indokok: Felhívott a C) alatti levél szerint azzal kérkedik, hogy a felhívó tulajdonát képező s birtokában levő 57 birka, 12 eke, stb. az ő tulajdona s azokat neki felhívó kiadni, illetve azok ellenértékét neki megtéríteni tartozik. Minthogy azonban a C) alatti egyszerű felszólító levél nem is felhivóhoz van intézve s abból a kérdéses tárgyak terjedelme meg sem állapitható, a felhívó pedig tartozik keresetében ama jogokat, melyekkel felhívott kérkedik, határozottan megjelölni s ezen kelléket utólag a tárgyalás alkalmával pótolni már nem lehet: ilyen határozatlan tartalmú levélnek az 1868 : LIV. tczikk 514. §-a értelmében megindítandó felhívási per alapját képező kétségtelen kérkedést tulajdonítani annyival kevésbbé lehet, mert kérkedés miatt felhívásnak csak akkor van helye, midőn felhivónak más törvényes módja nincsen a jog fennállását állító követelésének alaptalanságát a bíróságnál kimutatni s a zaklatást magáról elhárítani, miért is a keresetet el kellett utasítani. (1911 jan. 12. 8895/910.) A kir. Ouria: A másodbiróság végzését megváltoztatja s az elsőbiróság végzését hagyja helyben indokainál fogva. * * = Helye van joggal való kérkedés miatt felhívási keresetnek, midőn valaki oly jogot állit tulajdonát képezőnek, melyről kétséges, hogy az tulajdonát képezi-e vagy sem; habár az ebbeli állítás nem czélzalos indokból tőrtént is. Dtár r. f. XIII. 101., — ha egy ügyvéd által behajtott összegre vonatkozólag valaki, kinek az ügyvéd nem volt meghatalmazott ügyvédje, azt állítja, hogy az összeg őt illeti. Dtár r. f. XX. 68. — X. ö. Magánjogi Dtár [. 471., 181., III. 139. sz. esetekkel. 119. A szóbeli végrendelet érvényességéhez nem feltétlenül szükséges, hogy örökhagyó a törvény szavaival jelentse ki, hogy a tett végrendelkezés az ő szóbeli végrendeletét képezi, hanem elégséges, ha akaratát akképp nyilvánítja, hogy abból megállapítható, hogy szóbelileg kívánt végrendelkezni s végrendel-