Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Mayánjogi Döntvénytár. 207 kezesét szóbeli végrendeletnek tekintette. Ha tehát bizonyittatott, hogy örökhagyó Írásbeli végrendele­tet kivánt tenni, de a tanuk felvilágosították, hogy szóbelileg is tehet érvényes végrendeletet s ennek folytán örökhagyó kijelentette: a.jól van, legyen ugy» s újból elmondta végrendeletét: az ilyen végrende­let érvényes szóbeli végrendeletnek tekintendő. (Ouria 1911 ápril. 21. 5747/910. sz. a. I. p. t.) A kir. Ouria: Az elsőbiróság ítéletét hagyja helyben. indokok : A végrendeleti tanuk bizonyították, hogy örökhagyó L. I. előttük és együttes jelenlétükben kijelentvén, hogy egész vagyonát feleségének, az elsőrendű alperesnek hagyja, végrende­letét irásba kérte foglalni, M. G. és M. V. tanuk azonban azt mondották örökhagyónak, hogy ha egész vagyonát a feleségének hagyja, akkor a végrendeletet nem szükséges irásba foglalni, ha­nem lehet szóbelileg is végrendelkezni, mire végrendelkező azt felelte: jól van, legyen ugy s újólag kijelentette, hogy összes vagyonát feleségének hagyja. Ezekből megállapítható, hogy örökhagyó L. I. négy tanú együttes jelenlétében az 1876 : XVI. tcz. 15. §-ának megfelelő szóbeli végrendeletet alkotott, mert az idézett törvény nem köve­teli azt, hogy a végrendelkező a törvény szavait változatlanul használja, hanem csak azt, hogy kijelentései alkalmasak legye­nek annak megállapítására, hogy ő szóbeli végrendeletének tekin­tette és jelentette ki végintézkedését, már pedig abból, hogy a tanuk felvilágosításai után végrendelkező helyeslőleg elfogadta azt, togy szóbelileg is végrendelkezhetik és kijelentette, hogy: jól van, legyen ugy s újból kinyilatkoztatta, hogy egész vagyonát feleségének hagyja, nyilvánvaló, hogy ez által szóval tett vég­intézkedését szóbeli végrendeletének is kijelentette ; mert a «jól van», degyen ugy» arra vonatkozott, hogy szóbelileg is lehet végrendelkezni; a jelen esetben tehát ezek a kifejezések annyit jelentenek, hogy örökhagyó elállott azon szándékától, hogy vég­akarata irásba foglaltassék s azt szóbeli végrendeletének tekin­tette. Ezek szerint a szóbeli végrendelet érvényes lévén, felperes­nek a L. L. I. hagyatékában a törvényes öröklésre irányuló kere­seti kérelme önként elesik. Megbírálandó még, hogy jogosult-e felperes az anyja jogán a nagyapa L. L. P. hagyatékából kötelesrészt követelni? L. L. P. 1878-ban halt el, hagyatéka külön felvéve és tár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom