Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Magánjogi Döntvénytár. 175 visitatióról feluett jegyzőkönyvet az úrbéres község magára nézve kötelezöleg aláirta. (Ouria 1911 április 25. 5905/1910. sz. a. I. p. t. A győri kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A róm. kath. hitközségek templomainak, tornyainak, harangjainak, temetői falazatának, a plébániai és tanítói Jaknak fentartása kegyúri teher, s mint ilyen a mindenkori kegyúr kötelezettségei körébe tartozik és harmadik személyre csak azon kivételes esetben róható, ha ezen kegyúri szolgáltatások, vagy azok egyrészének teljesítését szerződésszerüleg kifejezetten magára vállalta. Minthogy a r—i róm. kath. hitközségnek a hg. E. család a kegyura s az egyházlátogatási jegyzőkönyvek nem bizonyítják azt, hogy alperes a peres kegyúri kötelezettségek teljesítését magára vállalta, sőt felperes nem vállalkozott annak bizonyítására sem, hogy az alperes politikai község a terhére megállapittatni kért szolgáltatásokat bármikor is teljesítette volna : az elsőbiróság e keresetet helyesen utasította el. (1910 nov. 7. 2157/1910. sz. a.) A kir. Ouria: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert alperes mint politikai község az 1753. évi cgyházlátogatási jegyzőkönyvben megjelölt községnek, mely alatt csupán az akkori úrbéres község s így az ehhez tartozó róm. kath. hivők értendők, jogutódja nem levén, a kereseti szolgáltatások teljesítésére még akkor sem volna kötelezhető, ha az erre vonatkozó kötelezettség az egyházlátogatási jegyzőkönyv alapján az abban meghatározott kötelezettekkel szemben megállapítható volna is. * * = Hogy a canoniea visitatio nem döntő a dologi teher megállapításánál, y. ö. Dtár uj f. XI. 57., 183., uj f. XIV. 113., Magánjogi Dlár IV. 190. sz. esetekkel. A magánjogi szerződéses viszonyban a mai politikai község a volt úrbéres jobbágyok és zsellérek jogutódának nem tekinthető. Dlár IV. f. V. 107. V. ö. Magánjogi Dtár I. 35., 115., V. 6t..sz. cselekkel. 103. Ha a népdal módjára tovaterjedő münépdal szerzője a dalt forgalomba bocsátja és a dal elterjed, anélkül, hogy azt szerzője előbb, mint szerzeményét adná ki: a szerző szerzői jogairól lemondottnak te-