Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

170 Magánjogi Döntvénytár. kiütendő s amennyiben utóbb bizonyítható is, hogy a népdalnak ki a szerzője, ez az 1884: XVI. tcz.-ben a szerző részére biztosított jogi oltalmat többé igénybe nem veheti. (Ouria 1911 ápr. 4. 4013/910. sz. a. VI. p. t.> A budapesti kir. törvényszék: A keresetet elutasítja. Indokok: Az ((Elmegyek a templom mellett)) czimü dal 1906 elején jelent meg először a másodrendű alperes kiadásában és a felperes azt csakis 1907 folyamán adta ki a B. czégnél. A dal hangjegyeit a felperes az alpereseknek át nem adta és azt sem állította felperes, hogy az alperesek valamely közvetett uton szerezték volna meg ezen dal hangjegyeit. Valónak kellett tehát elfogadni alperesek azon előadását,, hogy 1905 végén ez a dal már közismert volt s azt szerteszét az országban már énekelték s igy jutottak ahhoz alperesek is. A szakértők véleménye szerint is ez a dal «münépdalnak» nevezhető és népdal módjára elterjedt közismert dal. A már közismert és elterjedt népdalszerü dalnak közzétételével azonban szerzői jogi bitorlást a szerző sérelmére elkövetni nem lehet akkor, amikor a dallal együtt egyben ennak szerzője is ismerőssé nem lesz. Ugyanis a népdalok végleges kialakulása a legtöbb esetben sokféle változás után történik, aszerint, amint az egyes előadók az egyes részeken tetszésük es Ízlésüknek megfelelő változtatásokat tesznek s igy a tulajdonképpeni szerző személyének megállapítása a legtöbb esetben szinte lehetetlen. Már pedig hogyha maga a szerző ismeretlen marad és a szerző jogainak bármiféle fentartása vagy érvényesítése nélkül teszi ismertté és terjeszti el a müvét és vagy türi, vagy maga is közreműködik abban, hogy szerzeménye a nép száján keletkezett dal benyomását tegye, ezáltal a szerzői jogból érvényesíthető jogosultságáról is lemondott, mert ezen tényeivel egyben annak is kifejezést adott, hogy a mű szerzője gyanánt érvényesülni nem kíván. A nép ajkán élő daloknak összegyűjtése és kiadása ennélfogva szerzői jog bitorlását nem képezheti akkor, hogyha a dal,, anélkül, hogy az előbb nyomtatásban megjelent volna, vagy hogyha a szerző arra bármiféle jogot is érvényesített volna, szájról-szájra elterjed és a nagy közönség előtt a szerző neve teljesen ismeretlen marad. Az igy elterjedt daloknak hangjegyekrevaló letétele és összegyűjtése pedig már bizonyos szellemi munkát is feltételez és közérdek is. Minthogy pedig a kérdéses dal is népdal módjára és ugjr