Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

468 Magánjogi Döntvénytár. részéről kirendelt kezelőt, zárgondnokot kap, — amiből folyik, hogy ha a törvény valamely irányban ugy intézkedik, hogy felelősséggel a tulajdonos, még pedig tekintet nélkül arra, vájjon a felelősséget szülő tény a kezelő hibájára visszavezethető-e vagy sem? tartozik: maga az a tény, hogy a bíróság zárlatot és zárlati kezelést rendelt el, a tulajdonosnak tárgyi felelősségét meg nem szünteti. Ily esetben egyéni hibájából kifolyólag, ha ezt a törvény igy rendeli, felelős lehet ugyan a zárgondnok is, ugy a károsultnak mint a tulajdonosnak, az móbbinak abban az alakban, hogy a tulajdonos a zárgondnok ellen visszkeresettel élhet, de a tulajdonos által kirendelt vagy részére a biróság által rendelt, az előbbivel a tárgyalt jogviszony szemponljából egyenlőnek veendő kezelőnek, zárgondnoknak esetleges felelőssége a tulajdonos felelősségének terjedelmére befolyással nem birhat. Az a sodronypálya, amelynek üzeménél felperesnek fia 1905 október 24-én halálos sérüléseket szenvedett, az alperesek, illetőleg II. r. alperes jogelődje között fennállott vitás jogigények rendezéséig zárlat alatt volt és a biróság részéről kinevezett zárgondnok kezelésében állott; az ipari üzem mindkét alperes érdekében folytatódott és azt nyilvánvalóan a sodronypálvának akkor még vitás, később megállapított tulajdonosa javára és hasznára tartották fenn. Minthogy pedig a fent kifejtettek szerint maga a zárgondnoki kezelés, a vagyontömegnek, jelen esetben a sodronypályával folytatott ipari üzemnek tulajdonosát, tulajdonosi minőségétől meg nem fosztja, nyilvánvaló, hogy igy nem szüntetheti meg az üzem tulajdonosának az 1907 : XIX. tcz. alapján, illetőleg az állandóan követett birói gyakorlat alapján fennálló tárgyi felelősségét azért a balesetért, melyet a kérdéses, természeténél fogva veszélyes üzem körében felperes fia szenvedett természetesen akkor és annyiban, amikor és amennyiben az elhalt fiúnak felperesként fellépő atyját a kártérítésre való jog törvény szerint megilleti. Az életveszélyes üzemek tulajdonosainak tárgyi felelőssége már önmagában kizárja és feleslegessé teszi annak a kérdésnek vizsgálatát vájjon az üzemi baleset előidézése körül szándékosság, avagy vétkesség terheli-e ; pusztán az üzemek fenntartása kártérítési felelősségét már megállapíthatja ; amennyiben ez alól csak akkor mentesülhet, ha beigazolja, hogy a balesetet erőhatalom, harmadik személynek elhárithatlan cselekménye avagy magának a károsultnak hibája okozta. A veszélyes üzemekre nézve fennálló tárgyi felelősségre vonatkozó anyagjogi szabályokat nyilvánvalóan megsértette a feleb-