Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Magánjogi Döntvénytár. 459 a fizetendő tartási Összeg megállapítása, hanem vitássá vált az is, hogy özv. B. M.-néra, mint nagyanyára nézve fenforognak-e a kiskorú unokái eltartása és neveltetése iránt való törvényes kötelezettségének előfeltételei, avagy pedig ezek az előfeltételek az anyánál, B. B.-nénál forognak-e fenn? Abban a kérdésben, hogy törvényes születésű, kiskorú gyermek tartása iránt a szülő ellen a házassági perrel való kapcsolat nélkül, vagy a nagyszülő ellen a törvényes kötelezettség alapján támasztott követelés ügyében az eljárás a rendes bíróság, avagy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik-e akkor, ha nem csupán a tartási összeg vitás, hanem az is, hogy fenforognak-e az eltartás és neveltetés iránt való törvényes kötelezettség előfeltételei ?Í» a hatásköri bíróság teljes ülése arra a megállapodásra jutott, hogy e kérdésben jelölt esetben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Ugyanis általános szabály, hogy a magánjog körébe vágó jogviták eldöntése a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik. Ez általános szabály alól egyes törvények kivételeket állapítanak meg és vitás magánjogi kérdések eldöntését kivételesen közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalnak. Ilyen kivételes jellegű rendelkezés foglaltatik az 1887: XX. tcz. 11. §-ának 5. bekezdésében, mely akként intézkedik, hogy a kiskorú gyermek, vagy unoka részéről a szülő, vagy amennyiben a fennálló jogszabályok szerint helye van, nagyszülő részéről és viszont fizetendő tartási összeget a gyámhatóság állapítja meg. A kivételes intézkedések nem kilerjesztőleg. hanem szorosan magyarázandók s a tartási összeg megállapításának joga nem foglalja szükségképpen magában a tartási kötelezettség felett való döntés jogát. Hogy e jog nem utaltatott a gyámhalóság hatáskörébe, világosan kitűnik az 1893: XVIII. tcz. 1. §-ának 5. c) pontjából, mely a törvényen alapuló tartási kötelezettség iránt való keresetek felől, mint a rendes bíróság hatáskörébe tartozók felől intézkedik, midőn kimondja, hogy a három évnél nem régibb ily kötelezettség iránt való keresetek a per tárgyának értékére való tekintet nélkül a sommás eljárás alá tartoznak. E rendelkezésben a törvényen alapuló tartási kötelezettségek között kivétel és különbség téve nincs és ha a gyámi törvény vitás fenti rendelkezésébe a gyámhatóság ily jogköre volna belemagyarázható, ez utóbbi lörvénynyel amazt hatályon kívül helyezettnek kellene tekinteni. Ehhez képest az 1877. évi XX. tcz. 13. § ában a gyámhatóság részére biztosított ideiglenes jellegű jogkör kivételével minden törvényen alapuló tartási kötelezettség megállapítása a rendes