Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Magánjogi Döntvénytár. nél tehát, külön kikötés nélkül a haszonbérbeadót az illető fajú kőzetek létezése iránt általában véve, úgyszintén erre vonatkozóan a hely és idő tekintetében szavatosság nem terheli. (Ouría 1911 ápril. 19. 4427/910. sz. a. II. p. t.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Felperes kártérítési keresetét arra alapította, hoiry az A) alatti szerint az ő jogelődjei a n—i püspöki uradalomtól a v—i vashámort az okiratban meghatározott dolgokkal s a védnevük szerint megjelölt hét bányával haszonbérbe vették, azonban a haszonbérbeadó a hét bányából öt bányát haszonbérlőknek át nem adott, de át sem adhatott, mert az öt bánya a természetben nincs meg, sőt ezekben vasérczek nem léteznek. Ezen alapon felperes kártérítési joga meg nem állapitható. Az A) alatti szerint ugyanis az uradalom a felperes jogelődjeinek 1891-től husz évre haszonbérbe adta a v—i vashámort mindazon melléképületekkel és telkekkel, melyek az uradalom nevére a bányatelekjegyzőkönyvben felvéve vannak, valamint hét darab védnevük szerint megjelölt bányákkal és a jövőre kérendő kutatási engedély alapján szerzendő bányatelkekkel, ugy az eddig gyakorolt és jövőben hatósági megerősítés, vagy engedély alapján gyakorolható vízhasználati joggal együtt akként, hogy kizárólag haszonbérlők jogosultak az uradalom bányatelkein a vasérczet a bányatörvények korlátai közt szabadon kihasználni, úgyszintén jogosultak a v—i uradalom területein bárhol uj bányák nyithalását az uradalom utján eszközöltetni, azonban a szabad kutatási engedélyek mindenkor az uradalom nevére kérendők és állitandók ki; haszonbérlők a szerződéskötés előtt a vasércz előforduló mennyiségéről személyes meggyőződést szerezvén, bérbeadó a vasércz mennyisége és minősége iránt semminemű szavatosságot nem vállal. Az A) a szerződés a jelen per megindítása előtt a bérlők bérfizetési mulasztása miati birói Ítélettel jogerősen megszüntettetett. A 4. •/. alatti okirat szerint a bérbeadó a haszonbérleti idő kezdetén haszonbérlőknek a haszonbérlemény tárgyát egészen és különösen a védnevük szerint megjelölt hét bányát is átadta és mindezeket a haszonbérlők átvették. Ily körülmények közt jogilag mi akadálya sem volt annak, hogy még az esetben is, ha a 4. /. alatti okiratban foglalt átadás és átvétel esetleg csak jelképes volt is, bérlők a bérlemény egész tárgyát tényleg szerződésszerű használatba vegyék s a bányatörvényeknek megfelelően kihasználják.