Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

118 Magánjogi Döntvénytár. A kiskorú M. R.-nak ugyanis joga volt a kötelesrészét sérlő végrendeletnek annyiban való hatálytalanítását követelni, amennyiben az által kötelesrésze megrövidíttetett. Ezt a jogot az örökhagyó után 16-od napra s így még a hagyaték tárgyalása előtt elhalt kiskorú nem gyakorolhatta. Ez a jog tehát az ő halála folytán azokra hárult át, akik az ama jognak gyakorlása érvényesítése következtében a kiskorú M. R. által nyerendett kötelesrészt képező vagyonban, annak természeténél fogva utána öröklésre hivatva vannak, vagyis a felperesekre s a másodrendű alperesre. A kiskorú M. R. kötelesrésze 2633 K stb. stb. azért csak az őtet illető Vs rész, azaz 887 K volt részükre a végrendeleti örökös alperesek ellenében megítélhető. A kötelesrész az örökhagyó halálával azonnal esedékes lévén, nem bir alappal az az alperesi ellenvetés, hogy miután a hagyatéki ingatlanok a törzsörökhagyó V. S. özvegyének szolgalmi jogával vannak terhelve, a kötelesrész kiegészítése sem foghat helyet, az említett özvegyi szolgalmi jog megszűnte előtt. (1910 márczius 16. 5518/910. sz. a.) A nagyváradi kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét azzal a változtatással, hogy az alpereseknek a 887 K megfizetése iránti teljesítési kötelezettségük akkor áll be, amidőn özv. K. S.-nénak a hagyatéki ingatlanokra vonatkozó özveayi haszonélvezeti joga megszűnik s ezt a felperesek kimutatják, helybenhagyja. Mert' az alperesek már 1909 november 30-án jegyzőkönyvileg előterjesztették, hogy fizetési kötelezettségük csak a hagyatékot terhelő haszonélvezeti jog megszűntével állhat be, mert birtokban nincsenek s minthogy az bizonyítva van s ekként az alperesek a hagyatéki ingatlanok birtokába nem juthatván, teljesítési kötelezettségük is csak akkor áll. be, ha viszont az ingatlanok birtokába is jutnak. (1910. évi január hó 2. 1382/910. szám alatt.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokolásánál fogva helvbenhagyja. * ¥ = V. ö. Magánjogi Dlár I. ül., 232., IV. 154., V. 21. sz. esetekkel és jegyzeteikkel. 67. Közös végrendeletben az egyik házastárs által harmadik személy részére önállóan tett adomány halálesetre szóló ajándékozásnak (hagyománynak)