Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Magánjogi Döntvénytár. 83 örökhagyó a 11,332 K tiszta értéken felül még további 18,888 K értékű vagyont örökölt szüleitől, vagyis reá 30,226 K értékű ági vagyon szállott s a hagyaték nem csupán a feltétlenül meg­állapított 11,720 K, hanem további 9779 K = 21,499 K, vagyis kevesebb, mint az ági vagyon volt s hogy ekként a fél házon felüli egész hagyaték felperest illeti. Ha mindkét fél leteszi az esküt, akkor 30,226 K ági va­gyonnal szemben csupán 11,720 K hagyaték van. vagyis keve­sebb, ez esetben szintén az egész hagyaték illeti a felperest; ha egyik fél sem tesz esküt, akkor a hagyaték 21,499 K-t képvisel, de ezzel szemben ági vagyonként csupán 11,332 K jelentkezik, mig az ezt meghaladó összeg 10,166 K szerzeményt képez s mint ilyen az özvegyet illeti. (1910 február 22. 181/910. sz.) A kir. Ouria: A másodbiróság Ítéletét abban a részében, amellyel a C) alatti átadási szerződést egészben érvényesnek mondotta ki s ennek alapján a háznak a hagyatékhoz tartozó felerészét az alperesnek adta át, helybenhagyja ; többi részében mindkét alsóbiróság Ítéletét részben megváltoztatja következőkép­pen : feltéllenül megállapítja, hogy az örökhagyó az apjától 4666 K értéket örökölt, a felperest tehát 4666 K érték illeti törvényes öröklés czimén, de megterhelve az alperes özvegyi jogával, minélfogva az összes hagyatéki vagyont, úgymint a fél házat, szerződési öröklés czimén s a hagyatékul feltétlenül meg­állapított 11,720 K ingókat hitvestársi öröklés czimén a hagya­téki terhek viselésének kötelezettségével az alperes nyeri, de köteles az özvegyi jog megszűntétől számítva 15 nap alatt, ha pedig az özvegyi jog az alperes halála által szűnik meg, kötele­sek az örökösei 15 nap alatt 4666 K-t fizetni a felperesnek; ezt meghaladó keresetével ellenben a felperest elutasítja. A viszonkereset folytán a felperes tűrni köteles, hogy a m—i takarékpénztár részvényei az ő nevéről az alperes nevére, az ifj. S. 1. után való öröklés czimén átírassanak. A felperes követelésének biztosításául köteles az alperes tűrni, hogy felperes a telekkönyvi hatóságnál a maga javára 4666 K erejéig a zálogjog bekebelezését kérhesse az m—i ingatlanra. Indokok: A kir. Curia elfogadja a másodbiróságnak azon indokait, melyek alapján a C) alatti átadási szerződést egészben érvényesnek mondotta ki s ennek alapján a m—i háznak a hagyatékhoz tartozó felerészét az alperesnek Ítélte, a másik fele­részre nézve pedig az elsőbiróság ítéletének helybenhagyásával azt állapította meg, hogy az alperesnek ajándékozott ez a fél ház­rész nem tartozik a hagyatékhoz. Ami az ági vagyon megállapítását illeti, nem vitás, hogy 6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom