Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)
Magánjogi Döntvénytár. 40. Ha az, kinek a póteskü megítéltetett, nyereségvágyból elkövetett valamely büntetendő cselekmény, hamis tanuzás, vagy hamis eskü miatt, habár a per megindítása előtt Ítéltetett el: az ellenfél kérelmére az 1881: L1X. icz. 22. §-ának analógiájára az eskü kivétel mellőzése, az ítélet hatályon kívül helyezése és a per folytatólagos tárgyalása rendelendő el. — Az 1881: LIX. tcz. 21. §-a utolsó bekezdésének nem lehet oly értelmet tulajdonítani, hogy felperes a póteskü letételétől csak akkor lenne elzárható, ha alperes a büntető bíróság ítéletére támaszkodva, idevonatkozó érveit már a per folyama alatt előadta volna. (Ouria 4911 márczius 1. 3176/910. sz. a. — A Curia III. tanácsának elvi jelentőségű határozata.) A nagykikindai kir. törvényszék: A M. F. felperes részére megítélt póteskü kivételét az 1881: LIX. tcz. 21. § ának utolsó bekezdése értelmében a kir. törvényszék mellőzi. Indokok: Felperes részére a sz—i kir. tábla és a kir. Curiának Ítéletével póteskü Ítéltetett meg arra, hogy alperessel abban állapodott meg, stb. Felperes kérvényében a megítélt póteskü letételére való készségét bejelentvén, az eskü letételére a törvényszék határnapot tűzött, alperes azonban kérvényében a felperesnek megítélt póteskü kivételének mellőzését kérte, mert a csatolt I., II., és III. birói ítéletek szerint felperes nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény miait jogerősen el volt ítélve. Felperes az alperesi kérelmet elutasítani kérte, mert alperes az eskü kivétele ellen felhozott kifogásaival elkésett, mert amennyiben gátolni akarta, hogy ő esküt tegyen, ebbeli érveit az 1868 : LIV. tcz. 222. §-a szerint a per folyama alatt kellett volna előadnia, valamint nem kérheti alperes az eskü kivételének mellőzését az 1881 : LIX. tcz. 22 § a értelmében sem, mert e §. szerint az eskü mellőzésének csak akkor van helye, ha az a félr akinek az eskü jogerejüleg odaitéltetett, a törvény 21. §-ában említett büntethető cselekményért jogerejü birói határozattal a per megindítása után Ítéltetett el, ő ellene pedig nem a per megMagánjogi Döntvénytár. V. 5