Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Mayánjogi Döntvénytár. 37 -végrendeletre, mert a felolvasott végrendeletre telt «jól van» ki­jelentés a végrendelkező szabad elhatározásából származván, épp oly hatályú és értelmű, mintha az örökhagyó kijelentette volna, hogy a felolvasott végrendelet végakaratának megfelel; a kézjegyre nézve pedig kivált testileg elgyengült végrendelkezőknél, elegendő, ha a végrendelkező a végrendeletnek kézjegygyei való megerősí­tése czéljából a néviró által feléje nyújtott tollat csupán megfogja, amint az okiratok kiállításánál általában szokás: ezeknél fogva a keresetet el kellett utasítani (1909 decz. 18. 2436/909. sz. a.) A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokaiból helyben­hagyja. * M = Az eddigi gyakorlnt nem egyező e határozattal. így Dtár uj f. XXXV. 85. sz. esetben kimondatott, hogy a végrendelkezőnek az 1876:XVI. tcz. 5. §-ában előirt kijelentését a végrendelkező fejbólintása nem pótolja; Magánjogi Dtár IV. (f. évi). 4. sz. alatt pedig, hogy nem elégséges, ha a végrendelkező a hozzá­intézett kérdésre igennel felelt. — Az aláírás elmaradása esetén a végrende­let érvénytelen. Dtár III. f. XXIV. 184. — De az irni tudó végrendelkező által a végrendeletre tett kézjegy, habár a végrendelkező testi gyengesége folytán egyik tanú segélyével tétetett is, a végrendelkező sajátkezű kézjegyének tekinte­tett. Dtár III. f. XXV. 129. — Az, hogy a végrendelkező a toll megfogása után az okiratnak kézjegygyei való ellátását a tanuk egyikére bizta, nem teszi a vég­rendeletet érvénytelenné. Dtár IV. f. VI. 107. 19. Az a körülmény, hogy felperesek az örökhagyó ulán maradt és alakilag érvényesnek elfogadóit vég­rendeletnek rájuk kedvező rendelkezését elfogadták, nem zárja ki azt, hogy a végrendelet többi rendel­kezését az arra alkalmas alapon megtámadhassák. A végrendeletnek megtámadhatatlanságát csak a végrendeletnek erre vonatkozó rendelkezése, vagy pedig a végrendelet elfogadott és megtámadott ren­delkezéseinek szétválasztást nem tűrő egysége vagy egymástól való függése eredményezhetné. — Az a kö­rülmény, hogy a végrendelkezés indokául a hagyo­mányos és örökhagyó közti ágyassági viszony szol­gált, az örökhagyó vég rendelkezési szabadságát nem korlátolhatja s a vonatkozó rendelkezés érvényessé­gét nem befolyásolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom