Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

38 Magánjogi Döntvénytár. (Curia 1910 jan. 25. 4820/909. sz. a. L p. t.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az a körülmény, hogy felperesek az örökhagyóután maradt és alakilag érvényesnek elfogadott végrendeletnek rájuk kedvező rendelkezéseit elfogadták, nem zárja ki azt, hogy a végrendelet többi rendelkezését az arra alkalmas alapon megtámadhassák, mert a végrendeletnek megtámadhatatlanságát csak a végrendeletnek erre vonatkozó rendelkezése, vagy pedig a végrendelet elfogadott és megtámadott rendelkezéseinek szétválasztást nem tűrő egysége vagy egymástól való függése eredményezhetné ; ilyen korlátoló okok pedig ezúttal fenn nem forognak. Jóllehet tehát felperesek a végrendelet alperes javára szóló rendelkezésének megtámadásában az emiitett körülmény miatt korlátolva nincsenek, mindazonáltal a másodbiróság is helyesen utasította el a felperesekel keresetükkel; mert még ha való volna is, hogy örökhagyó alperes javára szóló rendelkezésének indokául az alperessel fennállott házasságonkivüli viszony szolgált, ez az örökhagyó rendelkezését érvénytelenné nem teheti, mert ez a körülmény az örökhagyó végrendelkezési szabadságát nem korlátolhatja, s a vonatkozó rendelkezés érvényességét nem befolyásolja. = Aki jogosítva van a végrendeletet megtámadni, e jogát a végrendelet egyes pontjaira szoríthatja, ugy, hogy keresetében kérheti, hogy a végrendelet csak a megtámadot1 intézkedésekre mondassék ki érvénytelennek; Dtár uj f. XX. 26. — A végrendelet által jogaiban sértett fél a végrendeletnek egyes, nem reá vonatkozó rendelkezéseit elfogadhatja, mit kifejezésre juttathat azzal, hogy egyes kedvezményezettet a végrendelet érvénytelenítése iránti perbe nem von be. Dtár III. f. VII. 411. — Ilyenkor az ítélet hatálya csak a perben álló felekre terjed ki. L. az előbb idézett két esetet és Dtár III. f. XVII. 123. sz. és Dtár III. f. XXIV. 101. sz. esetet. — V. ö. Magánjogi Dtár II. 3., 52. sz. esetekkel. — Az a körülmény, hogy az eredetileg gazdasszonynak felfogadott nő utóbb ágyassági viszonyba lépett szolgálatadójával, az eredetileg létrejött szolgálati szerződést nem teszi turpis causává, és nem foszthatja meg a nőt attól, hogy a szolgálati szerződésen alapuló igényeit érvényesítse. Dtár III. f. XXII. 3., IV. f. II. 121. — Aki a végrendeletnek rá nézve kedvező rendelkezéseit elfogadja, a kedvezőtleneket meg nem támadhatja. Dtár uj f. XXII. 2., uj f. XXVII. 306 , IV. f. VI. 77. 20. A kötelesrészt sértő ajándékozás megtámadása oly személyes joga a kötelesrészre jogosultnak, mely törvényes rendelkezés hiányában hitelezőjét meg nem illeti. " (Curia 1910 január 26. 5088/909. sz. a. III. p. t.)