Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Mayánjogi Döntvénytár. 31 sálat! illetményeiből a végrehajtási törvény korlátaira való tekin­tet nélkül kielégítheti s végrehajtás esetén akár az adós, akár a közpénztár sikertelenül védekeznék a jogerős ítélettel szemben azzal, hogy a megítélt összeg az adósnak le nem foglalható illet­ménye, tehát végeredményben a hitelező végrehajtási kényszer uiján nyerne kielégítést adósának oly járandóságából, mely a törvény értelmében mentes a végrehajtási foglalás alól. A megtámadott ítéletnek az az indoka, hogy ha a közszol­gálati illetmények le nem foglalható része szerződésileg nem volna másra átruháztató, ez egyértelmű volna ama járandóságok egy részének a forgalomból való kivonásával és a tulajdon feletti szabad rendelkezés elvébe ütköznék, a közszolgálati viszony s azzal egybekötött javadalmazás közjogi jelentőségének figyelmen kivül hagyásán alapul; mert amint maga a köztisztviselői állás a közakaraton s a személyhez kötött bizalmon alapuló, a személy­től elválaszlhatlan megbízás, melyet a tisztviselő másra át nem ruházhat, ugy a közhivatali illetményekhez való jog sem a for­galomra szánt vagyontárgy, hanem a személyhez kötött jogosít­vány, mely el nem idegeníthető, más személyre át nem ruház­ható, hanem harmadik személyek az illetményekből akár birói kényszer, akár szerződés alapján csak kielégítést szerezhetnek, <le e tekintetben is a felek szerződési szabadsága — mint fenn kifejtetett — a közérdek által van korlátozva. Az illetményhez tartozó vagyonértékekkel pedig azok kiszol­gáltatása után a jogosított szabadon rendelkezik, tehát azok nincse­nek is a közforgalomból elvonva. Egyébiránt a tulajdon feletti szabad rendelkezési jog elve alól is vannak kivételek s ily kivételek nemcsak jogügylet alap­ján állhatnak fenn, hanem közérdekből lételes jogszabály által is felállíthatok. A kir. tábla jogi álláspontja tehát az, hogy a végre­hajtási törvény 60. §-ának rendelkezésénél fogva, az idézett törvény 54—56. §-aiban említett személyek illetményeiknek le nem foglalható részét tartozásaik biztosítása vagy kielégítése vé­gett szerződésileg sem köthelik le érvényesen; s minthogy az irányadó tényállás szerint az alperesnek mint nyugdíjas m. kir. államvasuti tisztviselőnek a felperesre engedményezett nyugdija évi 1000 K-t meg nem halad, annak esedékes részleteiből álló letéti összeghez a felperesnek nincs jogos igénye. Ezek alapján a felülvizsgálati kérelemnek helyt adva, a ren­delkező rész érielmében kellett határozni. = A vht. 54—56. §-aiban foglalt és a végrehajtás korlátozására vonat­kozó intézkedéseket a végrehajtást szenvedett beleegyezése vagy lemondása sem

Next

/
Oldalképek
Tartalom