Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Magánjogi Döntvénytár. Ezt a jogot örökhagyó bizonyára nem kívánta korlátolni, vagy tiltani végrendeleti intézkedése által, ily intenczió a végrendelet fenti szavaiból nem is magyarázható ki, hanem ép ezen föfelügyeleti joghoz való erős bizodalmában tette örökhagyó az idegen beavatkozás megtiltására nézve azon kijelentést, s valóban ép a kormányhatalomnak leend törvényes kötelessége a íőfelügyeleli jogon gyakorolt őrködéssel oda hatni, hogy a létesítendő alapítványban a beavatkozás tilalma folytán a kizárólagos káptalani kezelés, továbbá a szigorú kaiholikus czél és magyar nemzeti érdek az alapító kifejezett akarata szerint örök időkre pontosan meg is valósuljon. Örökhagyónak az a további rendelkezése, hogy: «csak a püspöknek van joga megtekinteni, hogy (az alap) a hagyományos végrendelete szerint kezeltetik e», szószerinti értelemben nyilván a felügyelettel járó betekintés jogát is korlátozni kívánta. Minthogy azonban a közjogon alapuló kir. föfelügyeleti jog semmiféle magánintézkedéssel a közczélu alapítványoktól el nem vonható, amennyiben tehát örökhagyó ezzel a tilalommal az alapítványa feletti legfelsőbb felügyeleti jog gyakorlását is kizárni akarta volna, ez a kikötés a közérdekre, valamint a jogállam ezéljai állal indokolt törvényes gyakorlatnál fogva, mint jogellenes tilalom hatálylyal nem bírhat. Minthogy pedig a végrendelet tartalmából nem tűnik ki, hogy örökhagyó a fenti kikötés nélkül a közczélu alapítványt létesíteni nem akarta volna; minthogy a betekintés tilalma nem felfüggesztő feltételként állíttatott fel ; minthogy örökhagyóról, az előkelő papi állású nagy en berbarátról feltételezendő, hogy amennyiben nem tudta, hogy ama kikötés törvényellenes, vagy kezdettől fogva lehetetlen, in dubio inkább nyugodnék bele, hogy a főczélként szeme előtt tartott alapítvány, ha már a kikötés meg nem állhat, feltétlenül létesüljön, mintsem az egész rendelkezés elmaradjon ; minthogy e szerint az alaprendelkezés és a beavatkozás, vagy betekintés tilalmának kelté választása az örökhagyó czélzatával egyenes ellentétben nem áll: ezért az utóbbinak lehetetlensége nem az alapinlézkedést teszi érvénytelenné, hanem mint törvényellenes, jogilag lehetetlen feltétel, illetve teljesilhetlen meghagyás, vagy kikötmény egyszerűen nem létezőnek tekintendő. (Tervezet 1845. §.) Hogy pedig a beavatkozás és betekintés tilalmát örökhagyó maga sem tekintette feltétlenül alkalmazandó érvényességi kelléknek, mutatja a későbbi keletkezésű M) alatti irat tartalma, amelyben a tervezett alapítvány létesítését már ily korlátokhoz nem köti. Ezek szerint örökhagyónak a K) és L) alatt végrendeletekben a K. alapra vonatkozó rendelkezése nem érvénytelen, a felpere-