Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Magánjogi Döntvénytár. 81 52. Az örökhagyó második nejét vitássá vált özvegyi jogának a rendezéséig csak azon esetben illeti meg az egész hagyatéknak a jövedelme, ha abban az özvegy az örökhagyó halálakor bentmarad. Ha azonban sem az örökhagyó halálakor, sem utóbb nem volt a hagyaték birtokában, az örökhagyó halálától kezdve csak egy gyermekrész haszonélvezetét követelheti. (Curia 1910 febr. 15. 3499/909. sz. a. L p. t.) A szegedi kir. tábla : A felperest csupán 518 K tőke s jár. megfizetésére kötelezi stb. Indokok: A birói gyakorlat által elfogadott jogszabály szerint az örökhagyó második nejét vitássá vált özvegyi jogának a rendezéséig csak azon esetben illeti meg az egész hagyatéknak a jövedelme, ha abban az özvegy az örökhagyó halálakor bentmarad. A jelen esetben azonban, midőn az alperes a hagyatéki vagyonnak sem az örökhagyó halálakor nem volt, sem jelenleg sincs a birtokában, őt az örökhagyó halála napjától fogva a hagyaték jövedelméből nem illeti több, mint amennyit az 1840: VIII. tcz. 18. íj ában meghatározott egy gyermekrész jövedelme kitesz; minthogy ez a gyermekrész a tiszta hagyatéknak a felét teszi és az elsőbiróságnak megállapítása szerint a készpénzhagyatékból 518 K-nak felel meg, a felperes csak arra volt kötelezhető, hogy ezen összegnek, mint egy gyermekrésznek az örökhagyó halálától esedékes kamatát egy összegben fizesse meg az alperesnek stb. (1909 szeptember 21. 2280/909.) A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. * * = V. ö. Dtár III. f. XXIV 100., IV. f. IV. 256., Magánjogi Dtár I. 33., 54., III. 3., 175., 203. sz. esetekkel. Magánjogi Döntvénytár. IV. 6