Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

8-2 Magánjogi Dóntvénytár. 53. Ha a hagyatéki tárgyaláson az érdekeltek közt nem jött egyezség létre, de a hagyatéki bíróság a hituestársi öröklést és özvegyi haszonélvezetet igénylő özvegygyei szemben az örökösöket utasította perre, ezek azonban a pert meg nem indítván, a bíróság az özvegy igényeinek megfelelően adta át a hagyatékot: ezen igények elismerése iránt per indításának, mint szükségtelennek, nincs helye, a hagyatéki tárgyaláson nem érvényesített igényről pedig az özvegy lemondottnak tekintendő. (Curia 1910 február 10. 5733/909. sz. a. I. p. t.) A szabadkai kir. törvényszék: A keresetet elutasítja. Indokok: A kereset arra irányul, hogy néhai G. P. hagyatéki ügyében felvett leltárban jelölt ingók, ingatlanok, hitvestársi öröklés jogczimén felperesnek adassanak át s alperesek az ingatlanok tulajdonjoga bekebelezésének tűrésére köteleztessenek, mert felperes néhai férje végrendelet és leszármazó örökösök nélkül halt el s igy ági vagyonára oldalági örökösei, a szerzett vagyonra pedig a felperes az örökös. Örökhagyó szerzeményi vagyonát az ingók és a j—i 3421. stb. hrsz. ingatlanok képezik. Öröklött vagyonát csupán 1096 K képezi, amit felperes hajlandó az oldalági örökösöknek kifizetni. Alperesek mint oldalági örökösök a szerzett vagyont is maguknak követelték s csak a hagyaték egyhetedrészét akarták felperesnek átengedni. A hagyatéki eljárás során az egyezség nem jött létre. Ennek daczára a hagyatéki bíróság perre utasítás nélkül a hagyatékot átadta. Alperesek a kereset elutasítását kérték, mert a maradt vagyon ági vagyont képez. A kir. törvényszék megállapítja, hogy a vagyonra nézve a felek közt a hagyatéki tárgyaláson egyezség nem jött létre, mert alperesek csak egyhetedrészre ismerték el a felperes öröklési jogát, felperes ellenben az ingókat s az ingatlanok egyharmadát igényelte öröklés czimén tulajdonul és követelte, hogy az egész hagyatéki vagyonra özvegyi haszonélvezeti joga biztosiltassék; a felek kö/.t egyezség nem jővén létre, a hagyatéki bíróság alpereseket utasította perre, kik azonban a pert meg nem indítván, a kir. járásbíróság az ingókat és az ingatlan egyharmadrészét felperesnek, a többi vagyont pedig alperesnek adta át, kimondván,