Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Magánjogi Döntvénytár. élt együtt, nyugdijat nem igényelhet, nem vitás az sem, hogy felperes a néhai lérjelől tényleg külömállán élt; döntő tehát az, hogy ez a különélés a felperes hibájából következett-e be. Bizonyítva van, hogy M. J. hüdéses elmezavarban szenved s ezért 1903 május 6-án gondnokság alá helyeztetett. Ez a ténykörülmény egymagában feljogosította ugyan felperest, hogy hüdéses elmezavarban szenvedő férjével saját épségének férje elmebajából előállott veszélyeztetett voltára való tekintettel és a beteget megillető kellő gondoskodás kifejtése után az együttélést megszakítsa, anélkül, hogy a különélés az ő hibájából bekövetkezettnek lenne tekinthető, mindazonáltal alperesnek azon állítása folytán, hogy a különélést nem M. J. elmebaja, hanem felperesnek a férjével szemben tanúsított durva magaviselete és méltatlan bánásmódja idézte elő, ennek az állitásnak a valóságát vizsgálni kellelt, mert ezen állitásnak valósága esetén megállapítható lenne, hogy a különélést felperes hibája idézte elő, stb. (bizonyitás adatai) ezekkel a vallomásokkal pedig meg van czáfolva alperesnek az az állítása, hogy a különélés felperes hibájából következett be, minélfogva felperes nyugdíjigényét meg kellett állapítani, stb. (1908 szept. 11. 74,983/908.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja, mert a bizonyító eljárás eredményéből a kir. tábla is azt állapította meg, hogy nem bír alappal alperes ama védekezése, hogy felperes önhibájából nem élt együtt férjével; ebből folyólag az alperesi alapszabályok 18. §-a a felperes özvegyi nyugdíj igényére nézve a különélés tekintetében alkalmazható nem lévén, az elsőbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyni kellett. (1909 május 19. 298á/908.) A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokolásánál fogva helvben hagyja. = V. ö. Magánjogi Dtár II. 427. 36. Az a puszta tény, hogy örökhagyó a betéteket a gyermekei nevére kiállított könyvekre elhelyezleT az ajándékozás szándékának világos kifejezésre juttatása nélkül még az ajándék utján való tulajdoni szerzést az örökösök javára meg nem állapítja, és ilyen körülmények közt az a tény, hogy a