Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Magánjogi Döntvénytár, A válóperbeli s 1905 júniusban jogerőre emelkedett Ítéletek szerint az első- és másodrendű alperesek közli házasság végleg felbontva s a kk. leány tartása és neveltetése az apa, elsőrendű alperes kötelességévé tétetett s ez a kötelezettség csak az esetre hárittatoU másodrendű alperesre, ha elsőrendű alperes a kiskorú tartására s neveltetésére képtelen lenne s minthogy a szülők közt eme jogviszony jóval előbb szabályozva lelt, mint ahogy az alperesek kk. leánya az 1905/6. tanévre a felperes leánynevelő intézetbe felvétetett, ennélfogva, valamint az 1877 : XX. tcz. 11. §-ába foglalt ama jogszabálynál fogva, hogy a kiskorút elsősorban az apa köteles tartani és neveltetni s az anya csak azon esetre, ha az apa arra teljesen képleien lenne, kétségtelen, hogy felperesnek a másodrendű alperes anya ellen irányuló ama keresete, hogy elsőrendű alperessel egyetemlegesen köteleztessék, helyt nem foghat. Igaz ugyan, hogy elsőrendű alperes teljesen vagyontalan lévén s igy tőle a kereseti összeg be nem hajtható, másodrendű alperes ennek daczára sem volt a kereseti tőke s járulékai fizetésére kötelezhető, mert másodrendű alperes közokirattal bizomitotta, hogy sem ingó, sem ingatlan vagyona nincsen s egyedüli jövedelme az az évi 1200 K, melyet az A) alatti közjegyzői okirat szerint elsőrendű alperes havi 100 K részletekben űzetni kötelezett, valamint a P. Sz.-féle alapítványnak évi 600 K-t tevő kamatai; minthogy az ezen 1800 K-t tevő jövedelem a szakértők véleménye szerint a másodrendű alperes megélhetése s a gondjaira bizott kk. fiu tartása és neveltetése költségeire alig elegendő, nemhogy abból még kk. leánya neveltetése költségeire is valamely összeget fordíthatna, kétségtelen, hogy másodrendű alperes a kk. leánya neveltetési költségei viselésére vagy ily czimen bármily összeg fizetésére nem kötelezhető: miért is felperes másodrendű alperes elleni keresetével elutasítandó volt. (1908 okt. 10. 11,601/908. sz. a.) A debreczeni kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert igaz ugyan, hogy az 1877: XX. tcz. 11. §-a szerint a vagyontalan kiskorút, ha az apa erre magában nem képes, az anya i« eltartani és neveltetni köteles ; továbbá az 1894: XXXI. tcz. 95. §-ának 4. bekezdése értelmében a közös gyermek tartási és nevelési költségét, ha a gyermeknek vagyona nincs vagy annak jövedelme erre nem elegendő, mindkét szülő jövedelme arányában köteles fedezni; ezen rendelkezésből azonban az is következik, hogy a különváltan élő anya a gyermeknek a család körén kívül nyert neveltetésének költségeit sajátjából csupán azon esetben tartozik fedezni, ha a nevelő-intézelben történt elhelyezéshez maga is hozzájárult vagy