Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

374 Magánjogi Döntvénytár. foglalt rendelkezés czéljából következik, hogy az e törvényhely alapján elrendelt zárlatot is meg kell szüntetni, ha megszűnik az az ok, amelynek alapján a zárlat elrendelleltet, mert a törvény czélja szerint a zárlatnak csak akkor van helye, ha ki van mutatva, hogy zárlat nélkül veszélyeztetve van felperes követelése és igy mihelyt megszűnik az a körülmény, amelylyel a veszélyeztetés kimutattatott, a zárlat fentartásának alapja is elesik. Az elsőbiróság a zárlatot azon az alapon rendelte el, hogy alperes az 1909. évi 59,781. számú jegyzőkönyv szerint a bíróság előtt elismerte, hogy aBudai Otthon)) kávéház czimen saját tulajdonaként egyéni czéget jegyeztetett be és e bejegyzés indokát birói felhívásra nem terjesztet'e elő, továbbá, hogy a czégjegyzékben a felek közös czégénél a szerződésben kikötött közös képviselet helyett mindegyik fél külön képviselete van feltüntetve. A zárlat megszüntetése iránti kérvényben alperes előadta, hogy az ő egyéni czége az ő volt ügyvédjének tévedése folytán jegyeztetett be, de nem «Budai Otthon)) kávéház czimmel, hanem csupán alperes egyéni nevével, továbbá, hogy a közös képviseletnek a czégjegyzékbe való bejegyzése most már felperes hibájából hiúsult meg. Alperesnek az a korábbi beismerése, hogy egyéni czégét «Budai Otthon» kávéház czimen bejegyeztette, homályos volt abban a tekintetben, hogy ő a «Budai Otthon)) kávéház jelzést czégtoldatként vagy egyébként használja-e, de mindenesetre annyit jelentett, hogy alperes az egyéni czégét a «Budai Otthon)) kávéházra való vonatkozásban jegyeztette be. Ez a körülmény és az, hogy a közös czégnél közös képviselet helyett a felek külön képviselete volt bejegyezve, azért mutatta veszélyeztetettnek felperesnek a aBudai Otthon)) kávéházra vonatkozó jogait, mert a kávéház a felek közös czégének volt tulajdona és az emiitett körülményekből arra lehetett következtetni hogy alperes harmadik személyekkel szemben a felek közös tulajdonában levő kávéház egyedüli tulajdonosaként akar szerepelni. De nem ad okot ily következtetésre az, hogy alperes a saját neve alatt «Budai Otthon)) kávéházra való vonatkozás nélkül jegyeztetett be egyéni czéget. E szerint elesik az az egyik ténybeli alap, amelyből e zárlat elrendelésekor a veszély fenforgására lehetett következtetni. De nem lehet most már a veszély fenforgására abból sem következtetni, hogy a czégjegyzékben a felek külön képviselete van kitüntetve, mert mint az elsőbiróság helyesen kifejtette, alperes közös képviselet kitüntetése végett 64,446/1909. szám alatt kérvényt adott be és ez eddig azért nem járt sikerrel, mert felperes a kitűzött tárgyaláson nem jelent meg. így tehát