Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

Magánjogi Döntvénytár. 9 (Curia 1908 november 10. 1664/1908. sz. a. — A Curia IV. tanácsának elvi jelentőségű határozata.) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatja akképpen, hogy a felperest keresetével III. r. alperessel szemben is teljesen elutasítja. Indokok: Nem viiás, hogy kiskorú M. R. a III. rendű alperes gőzcséplőgépénél, a gépen álló kévevágóként, illetve keveadogatóként volt alkalmazva és hogy M. R.-t az 1905. évi aug. 11-én munkaközben az a baleset érte, hogy balkarját a gép dobja elkapta és összetörte, minek következtében balkarja majdnem a vállig levágatott. Nem vitás az sem, hogy a 111. r. alperes az 1902. évi XIV. tcz. 26. § a értelmében M. R.-t az országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár rendkívüli tagjául felvétette és hogy a segély pénztár M. R.-t a balesetből kifolyólag az 1900 : XVI. tcz. 16 ában meghatározott havi 10 K segélyben részesiti. Annak folytán, hogy az 1902: XIV. 26. §-a elrendelte, hogy a cséplőgép tulajdonosa a cséplőgépnél alkalmazott etetőket, fűtőt és a gépen álló kéveadogatókat, amennyiben azok a 25. §. szerint biztosítva nincsenek, a saját költségén a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár rendkívüli tagjául felvétetni tartozik, a cséplőgép tulajdonosának, mint munkaadónak eddigi magánjogi kártérítési felelőssége annyiban módosult, hogy amennyiben a géptulajdonos, az említett munkásokat a gazdasági munkás és cselédsegélypénztár rendkívüli tagjául felvétette és ilyen módon az 1902. évi XIV. tcz. 26. § ában meghatározott kötelezettségének eleget tett. akkor az említett munkások baleset esetén csak az 1900. évi XVI. tcz. 22. §-a, illetve 13—17. §-aiban megállapított segélyre, illetve ellátási összegekre tarthatnak igényt, a géptulajdonos pedig a balesetből folyolag a balesetet szenvedettnek ezen felüli káráért csak abban az esetben felelős, ha a balesetet szándékosan vagy vétkes gondatlansággal ő idézte elő. A felperes azt állította, hogy az M. R.-t ért baleset körül a harmadrendű alperest vétkesség terheli, a mely szerinte abban áll, hogy a cséplőgép a munkások tiltakozása ellenére és a munkások által már megszokott módtól eltérően a 6. •/. alatti rajznak megfelelő módon akként állíttatott fel, hogy a nagy hajtószij nem a karát felüli oldalra, hanem az. azon kívüli oldalra esett, ugy hogy e miatt a felperesnek mint kéveadogatónak a szokástól eltérően nem az etető baloldalán, hanem annak jobboldalán, a kiálló paternoster közelében kellett állania és ez tette lehetővé, hogy a felperes a paternosterben megbotoljék és a dobba essék; továbbá a felperes szerint a IIL rendű alperes vétkesen járt el akkor is, mikor a miniszteri ren-