Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

111 Magánjogi Döntvénytár. 4elet tilalma ellenére kéveadogatóként leányt alkalmazott, a kit szabad mozgásában ruhája is akadályozott, Az, hogy miniszteri rendelet tiltaná azt, hogy kéveadogatóként leány alkalmazlassék, kimutatva nincs, a gép felállítását illetően pedig a tanuk vallomásá\al bizonyiltatott, hogy a gép a balesel előtt három nappal a 6. /. alatti rajznak megfelelően állíttatott fel és a balesetig így dolgozott, továbbá, hogy a gépnek ilyen módon való felállítása ellen a munkások nem tiltakoztak; a felperesnek az az állítása tehát, hogy a gép felállítása a munkások tiltakozása ellenére és a szokástól eltérően állíttatott fel a jelzett módon, figyelembe nem vehető. — Továbbá abból a körülményből, hogy R. J. lanu vallomása szerint a kéveadoeató M. R.-nak igy is elég helye volt a mozgásra, amenynyiben a pateruoster és a kéveadogató állóhelye között 40—50 czenliméter távolság van és a paternoster a cséplőszekrény tetején körülbelül 30 czm.-nyire áll ki, ugy hogy abba csak vigyázatlanság mellett lehet beleboilani, megállapítható az is, hogy a cséplőgépnek a 6. a. rajz szerint való felállítása M. R.-ra nézve a rendestől eltérő fokozottabb veszélyességgel nem járt és igy ezen az alapon a III. r. alperes vétkessége meg nem állapitható. Felperes azon az alapon is kérte a III. r, alperes marasztalását, mert előadása szerint H. E., aki a gazdaságot vezette, a III. r. alperes nevében kötelezően kijelentette, hogy a III. r. alperes gondoskodni fog arról, hogy M. R. nak élete fogytáig kenyere legyen és koldusbotra ne jusson. — Minthogy azonban a felperes azt, hogy H. E. a III. r. alperes részéről kötelező ígéret tételére felhatalmazva volt, az alperes tagadásával szemben nem bizonyította, az alperes fizetési kötelezettségét akkor sem lehetne megállapítani, ha való volna is az, hogy H. E. ilyen igérelet tett és azért az igérettételre vonatkozóan a B. és J. alatti kérdőpontokban megnevezett tanuknak kihallgatását az alsóbiróságok helyesen mellőzték. Minthogy ezek szerint a III. r. alperes az 4902. évi XIV. tcz. 26. § ában előirt kötelezettségének eleget tett, másrészről pedig a III. r. alperes vétkessége vagy kártérítés iránt tett kötelező ígérete bizonyítva nincs és igy azok a feltételek, a melyek ennek az alperesnek marasztalására törvényes indokul szolgálhatnának, hiányzanak: a III. r. alperesre vonatkozó felebbezett részében mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatni és a felperest keresetével a harmadrendű alperessel szemben is teljesen elutasítani kellett. = Ha a cséplőgép tulajdonosa a nála alkalmazott etetőt elmulasztja a gazdasági cseléd- és segélypénztár tagjai közé felvétetni s ez megsérül, úgy