Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

8 Magánjogi Döntvénytár. szintén érdekeltek, nem ellenezték, helyesen rendelte el, és végzése e tekintetben helybenhagyandó volt. A másodbiróság végzésének az az intézkedése azonban, mely szerint a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknek, fentidézett végzéseivel elrendelt végrehajtási zárlat foganatosítását elrendeli, és a hitbizományi bíróságot annak foganatosítására utasítja, mellőzendő volt abból az okból, mert a végrehajtási zárlat elrendelésére a per bírósága, annak foganatosítására pedig az 4881 : LX. tcz.-ben kijelölt bíróság van hivatva. Önként értetődik, hogy a hitbizományi gondnoknak a hitbizomány sértetlenségének megóvására vonatkozó jogkörét a végrehajtási zárlat nem érinti. * * = A hitbizományi zárlat a személyes hitelezők jogait meg nem szüntetheti és az ezek által nyert kielégítési sorrendet .csak annyiban korlátolhatná, amennyiben a tiszta jövedelmeknek a bíróságilag engedélyezett kölcsön egyes részjeteinek törlesztésére való fordítása szükségesnek mutatkozik, mely esetben elsősorban a hitbizományi terhek törlesztési részletei volnának kielégitendők, és pedig mindenekelőtt abból a jövedelemből, mely a jelzálogul lekötött ingatlanból származik. E czéiból és hogy a személyes hitelezők jogai veszélyeztetve ne legyenek, nyilvánvaló, hogy ez utóbb nevezett hitelezőket az ellenőrzési jog: megilleti, és hogy jogukban áll a hitbizományi zárgondnok és illetve a hitbizományi bíróság tényeit és határozatait annak idején megtámadni, de nincs joguk, a hitbizományi birnság által kirendelt zárgondnok mellőzését kérni. Dtár III. f. XI. 91. •— A hitbizományi ingatlan tulajdonjogára vonatkozó kereset a hitbizományi gondnok és a várományosok perbevonása nélkül el nem bírálható. Magánjogi Dtár I. 44-2. 5. Ha a cséplőgép tulajdonosa a cséplőgépnél alkalmazott etetőket, fűtőt és a gépen álló kéveadogatókat a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár rendkívüli tagjaiul felvétette és ilyen módon az 1902. évi XIV. tcz. 26. §-ában meghatározott kötelezettségének eleget tett: akkor az emiitett munkások baleset esetén csak az 1900. évi XVI. tcz. 22. §-a,, illetve 13—17. §-aiban megállapított segélyre, illetve ellátási összegekre tarthatnak igényt, a géptulajdonos pedig a balesetből folyólag a balesetet szenvedettnek ezen felüli káráért csak abban az esetben felelős, ha a balesetet szándékosan vagy vétkes gondatlansággal ő idézte elő.