Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

Magánjogi Döntvénytár. 7 és 44,994/1905. számú végzéseivel a magyar földhitelintézet javára elrendelt végrehajtási zárlat foganatosilhatása czéljából elrendelte, helybenhagyja, azzal a közelebbi meghatározással, hogy a hitbizományi zárlat felfüggesztése csak a végrehajtást elrendelő végzések korlátai között foghat helyt; abban a részben ellenben, amelyben a végrehajtási zárlat foganatosítását is elrendelte, s az elsőbiróságot ennek megfelelő intézkedésre utasítja, megváltoztatja, és a másodbiróság végzésének ezt az intézkedését mellőzi. indokok: A fennálló jogszabályok szerint a hitbizomány birtokosát a lekötött javaknak tulajdona meg nem illeti ugyan, de azoknak az 1862. évi október 9-én kelt királyi leirat és az 1869. évi április 7-én kell igazságügymiiiiszteri rendeletben szabályozott haszonélvezete, a hitbizományi kapcsolaton alapuló kedvezményekkel és közadóbeli s kezelési költségterhekkel megilleti. Az emiitelt jogszabályok szerint a hitbizományi javakat terhelő adósságokat a hitbizományi birtokos az adóslevélben meghatározott módon a hitbizományi javak jövedelméből tartozik teljesíteni. Az idézett királyi leirat 67. §-a és a miniszteri rendelet 18. § a a hitelezők biztosításáról is gondoskodik azon esetre, ha a hitbizomány birtokosa az adósság visszatérítését elhanyagolja, és ez esetben a hitbizományi bíróság a hitbizomány zár alá vételét elrendelheti, ami a jelen esetben meg is történt. Ezen, a hitelezők érdekében is történt, a felügyeleti jogból kiinduló biztosítás azonban nem gátolhatja a hitbizomány hitelezőit abban, hogy hátralékban levő és megítélt követeléseiknek a behajtására a törvények által megengedett és általuk czélravezetőbbnek vélt más jogeszközöket vegyenek igénybe, és hogy a királyi leirat 25 §-ában s a miniszteri rendelet 16. íjában is megengedett kielégítést a törzsvagyon jövedelméből rendes végrehajtás utján kieszközöljék és azt e czélból végrehajtási zár alá vegyék. A jelen esetben a végrehajtási zárlat a magyar földhitelintézet javára a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék fennebb idézett végzéseivel jogerősen el is lett rendelve, és csak annak foganatosítása tagadtatoit meg abból az okból, hogy a vagyonra a hitbizományi zárlat van elrendelve. Ennek az akadálynak az elhárítását azonban a most említett intézet kérni jogosult, még pedig a hitbizományi bíróságtól, mely a hitbizományi zárlatot elrendelte, lemondva a hitelező az ez által szerzett biztosításról, és ehelyett kérve a hitbizományi tárlatnak felfüggesztését. Ennek a záriatnak a végrehajtási jog érvényesítése czéljából való felfüggesztését tehát a másodbiróság ^zen okoknál fogva, és mert a magyar asirár- és járadékbank és az Unionbank a hitbizományi zárlat felfüggesztését, mint