Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

6 Magánjogi Döntvénytár. 45,622 K 95 fillért és a nem kifogásolt hagyatéki terhet 780 K 04 fillért vagyis összesen 16,402 K 99 fillért, tiszta állagként 34,723 K 30 fillér mutatkozik; ennek az összegnek egyhetedrésze pedig 4960 K 47 fillért tevén ki, mindkét alsóbiróság ítéletének részben való megváltoztatásival a felperes özvegyi jogának biztosítására leteendő tőke összegét ebben az összegben kellett megállapítani. Az ezen összeg utáni kamatot a kereset indítása napjától számitandólag a másodbiróság helyesen állapította meg azért, mert a hagyatéki iratok tanúsítása szerint az örökhagyó házában maradt ingókat a kereset indítását megelőző időben a felperes birtokolta és az örökhagyó házából közvetlenül csakis a kereset folyamatba tételét megelőzően távozott el. ¥ ¥ = V. ö. Magánjogi Dtár Ií. 53., 54., 82., 213., 214. számú esetekkel és az azokhoz irt jegyzetekkel. 4. Az 1862. évi október hó 9-én kelt királyi leirat szerint, ha a hitbizomány birtokosa az adósság visszatérítését elhanyagolja, a hitbizományi bíróság a hitbizomány zár alá vételét elrendelheti. Ezen, a hitelezők érdekében is történt, a felügyeleti jogból kiinduló biztosítás azonban nem gátolhatja a hitbizomány hitelezőit abban, hogy hátralékban levő és megítélt követeléseiknek behajtására a törvények által megengedett és általuk czélravezetőbbnek vélt más jogeszközöket vegyenek igénybe, és hogy a királyi leirat 25. § ában s a miniszteri rendelet 16. §-ában is megengedett kielégítést a törzsvagyon jövedelméből rendes végrehajtás utján kieszközöljék és azt e czélból végrehajtási zár alá vegyék. (Ouria 1908 október 29. 4587/908. sz. a. — A Curia VIII. tanácsának elvi jelentőségű határozata. A kir. Curia: A másodbiróság végzését felebbezett abban a részében, amelylyel a hitbizományi zárlat felfüggesztését, a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknek 40,945/1905.