Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

Magánjogi Döntvénytár. J (Curia 1908 november 14. 1543/908. sz. a. — A Curia I. tanácsának elvi jelentőségű határozata. A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság iiéletét részben s akként változtatja meg, hogy az alperesek által közszerzemény czimén fizetendő tőke összeget 7811 K 47 fillérben, a felperes özvegyi jogának biztosítására letétbe helyezendő tőke összegét pedig 4960 K 47 fillérben állapítja meg. Indokok: A másodbirósági Ítéletnek a közszerzeményi igény megállapítására és kiszámítására vonatkozó megállapításait és felszámításait a kir. Curia is magáévá teszi az ide tartozóan felfelhozott és felhívott indokolásnál fogva és azért, mert a szenttornyapusztai 1038. számú telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanoknak 10,100 K vételárát felperes csak a tanúvallomások feletti észrevételeiben, tehát akkor hozta fel, amikor az alpereseknek már nem is állott módjukban erre a felperesi felszámításra nézve nyilatkozni. A felperes közszerzeményi igénye tehát következőképp számíttatott ki: stb., összesen 20,882 K 99 f. Ebből a vagyonértékből levonandó összesen 5260 K 4 f., marad 15,622 K"95 f., mely összeget két részre osztva, a felperes közszerzeményi igénye 7811 K 47 fillért tesz ki; következőleg mindkét alsóbíróság ítéletének részben megváltoztatásával felperesnek közszerzeményi igényét ebben az összegben és annak az örökség megnyílta napjától járó 5% kamatában kellett megállapítani. A felperes özvegyi jogát illetően a kir. Curia megjegyzi, hogy az örökhagyó után maradt, de ugy az alperesek, mint a felperes, tehát az összes érdekelt felek által hatályon kívül helyezett végrendeletnek az özvegyi jog szabályozását tárgyazó rendelkezései nem jöhetnek figyelembe. Az 1840: VIII. tcz. 18. §-a értelmében abban az esetben, ha a gyermekek, vagy azoknak egy része az örökhagyó előbbi házasságából származnak, akkor az özvegy férjének ősi javaiból és azon szerzeményeiből, melyek nem az utolsó házasság tartama alatt szereztetvén, az özvegyre nézve közszerzeménynek nem tekinthetők, özvegyi tartás fejében csak egy gyermekrészt követelhet haszonélvezetül. A törvénynek ebből a rendelkezéséből következik, hogy az özvegynek ez a haszonélvezeti joga nem terjed ki a házasságának tartama alatti szerzeményre, amelynek fele közszerzemény czimén őt illeti meg. tzen törvényes rendelkezésnek szem előtt tartásával a felperes özvegyi jogának biztosítására szolgáló összeg következőképp számíttatott ki: a másodbirósági ítéletnek II. a —g) pontjai alatt foglalt felszámítás alapul vétele mellett a cselekvő állag kitesz 51,126 K 29 fillért, ebből levonva az egész közszerzeményt