Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

Tarlalommulaló. IX 213. Nincs törvényes gyakorlat, mely a tulajdonost eltiltaná attól, hogy telkén fákat vagy bokrokat ültessen ; nem lehet tehát a tulajdonost a fák vagy bokrok kivágására kötelezni, azt pedig nem lehet megakadályozni, hogy a fa és bokor árnyékot vessen s a levegő járását gátolja. Ily ültetvényekkel szemben a szomszéd joga arra szorítkozik, hogy a gallyak és gyökerek árnyalását saját területén ne tűrje meg „„ .... 318 251. A tulajdoni jogok korlátozását tartalmazó szerződések szorosan magyarázandók. Az a kikötés tehát, hogy a tulajdonos fürdőczélokra nem fog épittelni, nem vonatkozhatik más épületekre, mint fürdővendégek számára épült bérházakra, vendéglőkre s közvetlen a fürdés kényelmére s a fürdőüzlet keretében mozgó tevékenység czéljaira szolgáló épületekre, ellenben divatáru, fűszer és csemege, vagy borbélyüzletekre s nürnbergi áruk elárusitására nem vonatkozik „ 383 Köztér fölötti rendelkezés joga. 82. A város a köztér felett csak közérdek szempontjából jogositolt rendelkezni. Ha tehát közérdek igazolása nélkül a köztérből oly módon kerit be udvart, hogy a kerítés által a szomszéd tulajdonos házának sarokrésze a közlekedéstől elzáratott és a ház homlokzatának egy része megcsonkittatott: a tulajdonos jogosítva van a tulajdonának használatát akadályozó kerítés lebontását követelni .... .„. _ _ „_ 119 Tulajdonközösség megszüntetése. 47. Ha a tulajdonostársak a birtoklást sohasem közösen, hanem mindig a lényleges megosztás szerint elkülönítve gyakorolták: a csupán telekkönyvileg fennálló vagyonközösségnek bírói árverés utján való megszüntetését pusztán azon az alapon, mert a kereseti ingatlannak megosztása a székesfővárosi szabályoknál fogva keresztülvihető nem volt, egyik fél sem szorgalmazhatja _ ._ _ ._. 67 86. Nincs törvényes alapja annak a kifogásnak, hogy a vagyonközösség megszüntetése alkalmatlan időben kéretett azért, mivel a községben a házak értéke a kivándorlás következtében csökkent .„ _ ._ 125 Zálogjog. 27. A hitelező a követelést nem ruházhatja át a fizetést teljesítő egyetemleges kötelezettre oly joghatálylyal, hogy az a többi egyetemleges kötelezett ellenében ezeknek a hitelezővel szemben fennállolt eredeti kötelmi viszonya alapján tekintessék fennállónak. De aki az egyetemleges adósok közül egészben vagy részben elégíti ki a hitelezőt, a többitől a köztük fennálló jogviszonyból folyó kötelezettségük arányában visszkereset utján megtérítést követelhet; aminek jogi folyománya, hogy azok a zálogjogok, amelyek a hitelező követelését valamelyik egyetemleges adósával szemben biztosítják, a hitelezőnek más adós általi kielégítése esetében ez utóbbira szállanak át annyiban, amennyiben ez amattól visszkereset utján megtérítést követelhet _ 36 28. A hitelező, ha jelzálogilag biztosítóit követelése egyidejűleg árverés alá nem került más ingatlant, vagy valamely közös ingatlannak más tulajdonostársat illető, de el nem árverezett hányadát is terheli, a vételárból egészen vagy részben való kielégítését kívánhatja ugyan; de nincs joga arra, hogy követelésének az elárverezett ingatlanra vagy jutalékra arányosan eső hányadának kielégítéséről is lemondva, "kielégítését