Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

X Tartalommutató. Lap egészben vagy aránylag nagyobb részben a másik adótárs még el nem árverezett ingatlanából követelhesse. Annál kevésbbé lehet jogos az oly magatartása, mely a követelésnek akár utalványozás, akár beszámítás utján leendő kielégítését utólag akadályozza 38 125. A hitelező, ki nem forgalmi jogügylet, hanem végrehajtási cselekmény alapján, az adósával létesült ügylet megkötése után követelésének kielégítése czéljából adósának egy már kiűzetett, de a nyilvánkönyvből még nem törölt követelésére végrehajtásilag szerzett alzálogjogot, nem hivalkozhatik sikeresen arra, hogy az ügyletet a nyilvánkönyvben való biztában kötötte meg. A végrehajtást szenvedő adósa a lefoglalásról történt értesítés előtt kifizetett követelést újból akkor sem tartozik megfizetni, ha az zálogjogilag. biztosítva volt és a zálogjog valamely okból nem töröltetett. A már kifizetett követelés lefoglalása ennélfogva hatálytalan s igy annak alapján hatályosan alzálogjog sem szerezhető _ _ _ .... 190 186. Az elidegenítési és terhelési tilalommal — fennállásának idejéig — az ingatlan forgalmon kivül van helyezve, ameddig sem a korlátolt tulajdonosnak, sem annak, kinek érdekében kiköttetett (várományosnak), nincs oly joga, mely a forgalmi értéket képviselő zálogjog tárgjául szolgálhatna, ami a zálogjog érvényesülésének egyik alapfeltétele 278 192.1. A haszonbérelt ingatlanon talált, de annak gazdasági felszereléséhez nem tartozó cséplőgép árverési vételárára a haszonbérbeadót törvényes zálogjog nem illeti „. „„ „ „ , . . . 281 Szolgalom. 100. II. AZ uralkodó és a szolgáló telek tulajdonának egy személy benK való egyesülése által megszűnt telki szolgalom a telkek tulajdonának utóbb különböző személyekre szállása esetén csak akkor éled fel ismét, ha a szolgalom a telekkönyvben bejegyezve volt és nem töröltetett „. 149 146. A szolgalomnak elbirtoklás által való megszerzéséhez oly birtoklás vezethet csupán, amely 32 évet meghaladó időtartamon át szakadatlanul, a szolgáló telek tulajdonosának nem puszta elnézése vagy prekárium alapján, hanem jogképen, vagyis oly módon gyakoroltatott, hogy a szolgáló telek tulajdonosa a szolgalom jogszerű gyakorlásának elismeréseképen állandóan tartózkodott oly cselekvéstől, amely a szolgalom gyakorlását lehetetlenné tette volna, s amire egyébként tulajdonjoga kizárólagosságából kifolyóan jogosult lett volna _ .... „ .... 223 162. Az útszolgalomnak, mint általában a telki szolgalmaknak törvényes fogalmából következik, hogy ilyen szolgalmat csak egy meghatározott telek tulajdonosa szerezhet és pedig abból a czélból, hogy saját (uralgó) telkét ő és annak mindenkori tulajdonosa czélszerübben használhassa, következőleg útszolgalom megszerzésére is csupán az olyan átjárás alkalmas, melyet valamely meghatározott telek tulajdonosa hasonló czélból folytat. Az az eljárás azonban, hogy a szerzést vitatok az átjárást nem mint valamely meghatározott telek tulajdonosai annak czélszerübb használata okából, hanem a tulajdonukon kivül álló, mindenkinek közös használatára szolgáló «közkut» könnyebb megközelithetése miatt gyakorolták: útszolgalom szerzésére nem alkalmas _ _ 249 Haszonélvezet. 212. A mezőgazdasági ingatlan termőképességében a zsaroló gazdálkodás folytán beállott csökkenés az állag sérelmének tekintendő. Ha tehát a haszonélvezetre jogosult a haszonélvezet tárgyául szolgáló mezőgazda-