Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Magánjogi Döntvénytár 'A nek a házasságon kivül együttélése, mint a társadalom erkölcsi fölfogásába ütköző nemi viszony, mint ilyen, állandó törvénykezési gyakorlatunk szerint, magánjogi igények birói uton érvényesítésének nem lehet jog*lapja; a házasságon kivül született gyermek ápolása és nevelése pedig az anyának törvényes kötelessége levén, ezért a gyermek atyjától külön kárpótlást nem követelhet. Felperesnek ez a panasza az anyagi jogi alapot nélkülözvén, a felülvizsgálat szempontjából tárgytalanná vált az a további panasza, hogy a felebbezési biróság eljárási szabályok megsértésével állapította meg tény gyanánt, hogy alperes neki házassági Ígéretet nem tett, hogy kára nincs és hogy a sommás eljárás 96. § nak az esküié bocsátást szabályozó rendelkezését sértette meg, midőn ezekben a kérdésekben alperest és nem felperest bocsátotta vallomásának esküvel megerősítésére. Panaszolja felperes, hogy jogszabály megsértésével döntött a felebbezési biróság ugy, hogy az alperes a megszabott tartásdíjat nem a kereset beadásának idejétől, hanem csak 1905 jun. 1-től tartozik fizetni. Ez a panasz alaptalan azért, mert tényállás gyanánt megállapítást nyert, hogy alperes a kereset beadását megelőzően és a per folyamán is. havonként 40 K-t fizetett a gyermek tartására ; a felebbezési biróság tehát annál kevésbbé sértett jogszabályt, midőn a tartásdijat az elsőbiróság ítéletének meghozaialát, követő hónap első napjától kezdődően szabta meg, mert addig alperes a tartásdijat a kereset beadásától kezdve önként már amúgy is megfizette. Panaszolja végül felperes, hogy a havi tartásdíjnak 50 K-ban megállapításával is jogszabályt sértett a felebbezési biróság azért, mert ez az összeg nem felel meg a gyermek atyja vagyoni viszonyainak és a beteges gyermek tartása tényleges költségeinek. Ez a panasz lényegében alapos. Mert igaz ugyan, hogy az, hogy a gyermek atyja mily vagyoni viszonyainak milyen tartásdíj felel meg, a felebbezési bíróság szabad mérlegelese alapján megállapított oly tény, amelyre a felülvizsgálat, a sommás eljárás 1 97. §-a értelmében ki nem terjed; ámde a felebbezési biróság a jelen esetben anyagi jogszabály sértésével állapította meg a tartásdíj összegét, amikor azt annak figyelembe vételével szabta meg, hogy a törvénytelen nemzésből származó gyermek tarlásá hoz az anya is hozzájárulni köteles, mert jogszabály, hogy a házasságon kivül született gyermeket az atyja köteles eltartani és hogy az atya eme tartási kötelezettségéhez az anya mivel sem köteles hozzájárulni. A felebbezési biróság tehát az iteleti tényállást anyagi jog-