Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

10 Magánjogi Döntvényt ár végrendeletben harmadik személy részére tett hagyományt későbbi végrendeleteién sajál vagyonából feljebb emelje Mór r. f. XVI -1 1-2, vagy hogy a házastárs halála után szerzett vagyon a felett végrendelkezzék. Már IV f. II. 126\ A szövegben közölt elvhez hasonló a Dlár r. f. XVI. li). sz. a. közölt eset: Midőn a házastársak közös végrendeletben minden vagyonukat gyermekeikre hagyják és maguknak csak a boltig való haszonélvezetet kötik ki, az egyik házastárs elhunyta esetén az éleiben maradt másik házastárs nincs jogosítva vagyonáról rendelkezni. A közös végrendelet a végrendelkezőt vagyona fölött élők közt való rendelkezésben nem gátolja. Már III. f. XVI. 104. 28. Férfinak és nőnek a házasságon kivül együttélése, mint a társadalom erkölcsi fölfogásába ütköző nemi viszony, állandó törvénykezési gyakorlatunk szerint magánjogi igények bírói utón érvényesítésének nem lehet jogalapja. A házasságon kivül született gyermek ápolása és nevelése ai anyának törvényes kötelessége lévén, ezért a gyermek atyjától külön kárpótlást nem követelhet. — A házasságon kivül született gyermeket az atyja köteles eltarlani és az atya eme tartási kötelezettségéhez az anya mivel sem köteles hozzájárulni. (Cliria 1906 ápr. 7. I. G. 644/905. sz. a. — A Curia lí. tanácsának elvi jelentőségű határozata.) A kir. Curia: Felperest felülvizsgálati kérelmének a saját tartására vonatkozó részével elutasítja; a kk. M. K. tartásának összegét illetőleg azonban a felülvizsgálati kérelem következtében a felebbezési biróság Ítéletét feloldja és a felebbezési bíróságot a tényállás szabályszerű megállapítására és ujabb határozat hozatalára utasítja. Indokok: Felperes felülvizsgálati kérelmét a sommás eljárás 185. §. a) és c) pontjaira alapítva, elsősorban azt panaszolja, hogy anyagi jogszabályt sértett a felebbezési biróság. midőn őt azért utasította el kártérítési igényével, mert a követelés jogalapja az erkölcsi törvényekbe ütközik, noha kárát egyfelől alperesnek az a jogellenes magatartása idézte elő, hogy nem váltotta be házassági igéretét, melylyel kifejezetten rábírta arra, hogy korábbi foglalkozásával: a bábasággal felhagyjon, másfelől pedig az, hogy az alperessel házasságon kívül nemzett gyermekének ápolása és tartása minden idejét leköti. Ez a panasz meg nem állhat azért, mert a férfinak és nő-