Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Magánjogi Döntvénytár. 39 Indokok: A másod bíróság 4767/903. sz. a. kelt ítéletének felebbezett az a része, amely szerint özv. T. D.-né L. Zs. 1900. évi augusztus 26-án kelt végrendeletét a v—i 1965. sz. tjkvben $37. hrsz. a. felvett ingatlannak a néh. T. D. tulajdonát képezett fele részére nézve hatályon kivül helyezte s erre a birtokilletőségre a felperes örökösödési jogát megállapította, az elsőbiróság 10,296/903. sz. Ítéletéből elfogadott megfelelő indokolás alapján hagyatott helyben. De helyben kellett hagyni a másodbiróság idézett Ítéletének felebbezett azt a részét is, amely szerint az 1900. évi aug. hó :>0-án kelt végrendelet az emiitett ingatlanunk néh. özv. T. D.-né L. Zs. tulajdonát képezett másik feléről tett rendelkezésében szintén hatálytalannak mondatott ki s a felperes örökösödési joga erre a birtokilletőségre is megállapittatolt, mert a közös végrendeletben a mindkét házastárs által megnevezett örökösök vagy hagyományosok javára tett kölcsönös és egymással összefüggő (correspectiv) rendelkezés az egyik házastárs halála után, a túlélő házastárs által vissza nem vonható. Minthogy pedig az 1880. évi július hó 17-én kelt közös végrendelet 4. pontjában foglalt az a rendelkezés, amely szerint T. D. és neje — a jelenlegi örökhagyó — a közös szerzeményüket képező ingatlanra mindkettőjük halála után a felperest nevezték meg örökösül, abban a vonatkozásban, hogy a házastársak az egész közszerzeményi vagyon életfogytiglani haszonélvezetét egymás javára kölcsönösen biztosították, oly kölcsönös és egymással összefüggő (correspectiv) rendelkezést képez, amelytől özv. T. D.-né L. Zs. örökhagyó férjének: T. D.-nek halála után többé el nem térhetett s a közszerzeményt képező és a v—i 1965. sz. tjkvben 337. hr. sz. a. felvett ingatlan őt, illetett fele részéről a közös \égrendelettől eltérően rendelkezni jogosítva nem volt. * -K = Nincs jogszabály, mely feltél lenül tiltaná a kölcsönös végrendeletnek a túlélő házastárs részéről való visszavonását, azonban az elhalt végrendelkező vagyonára nézve a túlélő ellentétes rendelkezést nem tehet. Dtár III. í. IV. 1., IV. f. II. L>4Í). A kölcsönös végrendeletnek a másik házastárs beleegyezése nélkül való visszavonása csak addig engedhető meg, mig a visszavonás jogát gyakorló lel a közös végrendeletben javára biztositolt előnyös rendelkezést el nem fogadta, Dtár IV. f. III. 186. Nincs helye visszavonásnak, ha a házastársak a visszavonás jogáról lemondtak, Dlár IV. f. IV. 48., vagy a mennyiben a túlélő fél a közös végrendelet egészben való teljesítésének feltétele alatt neki szánt kedvezményt elfogadja. Dlár IV. f. IV. 139. A kedvezmény elfogadása esetén a visszavonhatatlanság a szabály, a visszavonás jogát kell kikölni. Dtár IV. í. V. 139. Ha az a közös végrendeletben határozottan ki nem záratott, a hátrahagyott házastársnak jogában áll saját vagyonáról a közös végrendelettől eltérőleg is intézkedni. Dtár r. f. VII. 122. A közös végrendelet nem gátolja azt, hogy a túlélő fél, a közös