Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

B4 Ma y á njncfi Dönttériytár i»r>. Hazánkban a magán kegynri jog rendes alakja a dologbeü kegyuraság s ennélfogva minden oly esetben, amelyben az ebből folyó vagyonjogi vitás kérdések képezik a per tárgyát, ingatlanokra vonatkozó dologi teherről, illetve annak terjedelméről van szó; az 1881 : LIX. tcz. 6. §-ának határozott rendelkezése pedig nem hagy jenn kétséget arra nézve, hogy az ily természetű igények eldöntése a kir. törvényszékek mint birtokbiróságok hatáskörébe tartozik. A minisztertanácsnak 1897. évi június 23-án hozott határozata csak annak a közjogi kérdésnek eldöntésére állapította meg a közigazgatási hatóságok hatásköréi, hogy keletkezett-e kegyuraság vagy nem, de nem a vitás vagyonjogi kérdésekre nézve. A minisztertanács határozata csak az állata eldöntött concrét esetre mérvadó. (Curia 1907 szept. 10; 5896/906. sz. a. - - A kir. Curia 1. tanácsának elvi jelentőségű határozata.) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság végzésének megváltoztatásával, az elsőbiróság birói hatáskörét megállapítja s ugyanazt a bíróságot további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok: Annak előrebocsátásával, hogy a másodbiróság a birói hatáskör kérdésében határozván, végzése ellen az 1881 : LIX. tcz. 59. §-ának 4. pontja értelmében további felfolyamodásnak helye van, az alsóbiróságok végzéseinek megváltoztatásával, az elsőbiróság birói hatásköre meg volt állapítandó s ugyanaz a bíróság további szabályszerű eljárásra utasítandó a következő indokoknál fogva: Felperes kir. kincstár, mint a sz—i r. kath. egyház kegyura, keresetét arra alapítja, hogy az általa teljesítendő kegyúri építkezésekhez a szükséges igás- és kézi napszámot az egyház hívei tartoznak szolgáltatni. Minthogy azonban az alperesek — a sz—i r. kath. egyház hivei — az egyház irányában fennálló ezt a kötelezettségüket el nem ismerik és a felperes által a sz—i r. kath. plébánia laknál az 1899. évben foganatosított javítási munkálatokhoz az igás és kézi napszám szolgáltatását megtagad-