Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

10 Magúiíjogi Döntvénytár. (Curia 1907 november 21. 6653/906. sz. a. VI. p. t.) A budapesti kir. törvényszék: Felperest keresetével elutasítja. Indokok: Az A—E) alatti zenemű kiadásokból látható, hogy az abban megnevezett zenés szinmü az alperes kiadásában jelent meg, ennélfogva azoknak közzétételéért és forgalomba helyezéséért az 1884 : XVI. tcz. 5. §-a szerint az alperes tartozik felelősséggel tekintet nélkül arra, vájjon alperes a zeneszerző megbízásából boesátja-e közzé a zenés színmüvet és hogy közöttük bizományi viszony létezik-e vagy sem ; mert az idézett §. szerint a bitorlás fogalmát a közzététel s forgalomba helyezés adja meg. A felperes által vitatott bitorlást azonban megállapítani nem lehetett, mert az idézett tcz. 48. §-a szerint valamely zenemű olyan szövegének a szerző beleegyezése nélkül való felhasználása, mely csak a zeneszerzésre bir jelentőséggel, s ahová a panaszolt daljáték is sorozható, a szerzői jogbitorlást magában foglalja ugyan, de a szöveg szerzőjének beleegyezése megállapítható, ha a szöveget felhasználás végeit a zeneszerzőnek fentartás nélkül átadta. Alperes a 4. /. alattival bizonyította, hogy a zenei színműnek kiadására a zeneszerzőtől jogot nyert, s hogy a zeneszerző felperestől egyszersmindenkorra megszerezte a szövegnek felhasználását. Ezzel szemben felperes tartozott volna bizonyítani, hogy a szöveg felhasználás fentartással vagy bizonyos korlátozással adatott volna át a zeneszerzőnek. Ezt pedig nem bizonyította. Minthogy pedig alperes kimutatta, hogy bitorlást el nem követett s a zeneszerző és felperes közti szerződéses viszony az alperes cselekményének megítélése szempontjából a fentieknél fogva ügydöntő jelentőséggel nem bírhat: felperest keresetével el kellett utasítani. (1905^ deczember 30. 41,318/905. sz.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Alperes K. I. zeneszerző tudtával és beleegyezésével többszörözte és hozta forgalomba a peres kiadmányokat, a Fecske czimü operettéhez a szöveget felperes megzenésítés végett egyenesen K. I. részére készítette, illetve a szöveget felhasználás végett K. I.-nek átengedte; ezek szerint a szöveg azok közé tartozik, amely legalább a megzenésített részei tekintetében egyenesen csak ezen czélra készült, s igy az 1884 : XVI. tcz. 48. §-ának ama rendelkezése alá esik, hoey ily szövegek a zenekisérettel együtt csak a szövegszerzőnek beleegyezésével nyomtathatók ki. Erre a beleegyezésre nézve azonban az idézett §. vélelmet állapit meg arra az esetre, ha szöveg fentartás nélkül a zene-