Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

6 Magánjogi Döntvénytár. ben érvénytelen, de a törvényes örökösödésre hivatott örökösök állal elfogadott végrendelet is alapul szolgálhat az öröklési igények szabályozásául, mely jogi álláspontnak az a következménye, hogy a végrendelet érvényessége csakis a törvényes örökösödésre hivatott örökös által előterjesztett megtámadási alap figyelembe vételével bírálandó meg. Eszerint örökhagyó által telt végrendelet érvényességének megbirálásánál csakis a felperes által kifejezetten felhozott s íent részletezett hármas alap vehető figyelembe. Az örökhagyó által nem sajálkezüleg irt és aláirt, hanem csupán kézjegyével ellátolt végrendelet tartalmából hehesen állapitotlák meg az alsóbiróságok azt, hogy a végrendelet nem 3, hanem 4 ügyleti tanú jelenlétében készíttetvén, felperesnek erre az alaki kellék hiányra fektetett megtámadási alapja magával a végrendelet tartalmával meg van czáfolva. Az alsóbiróság Ítéletének indokolását ennyiben módosítva, a másodbiróság ítélete az abban felhozott és felhívott indokaiból hagyatott helyben. 4. A telekkönyvi rendtartás 62. §-a szerint a bekebelezés csak azon jog tekintetében ad dologbani jogot, amely bejegyeztetett: a zálogjogi bejegyzés tehát csak azon követelésnek szolgál biztosítására, melyre nézve a bejegyzés történt, amiből következik az, hogy a kifizetés áltat megszűnt követelés biztosítására szolgáló zálogjog hatályát vesztvén, ujabbi lekötelezésből eredő tartozásnak biztosítására fenn nem tartható, és az ezt czélzó szerződések hatálylyal nem bírnak. (Ouria 1907 szeptember 24. 3955/906. sz. a. VII pt.) A m. kir. Ouria: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Alperes beismerte, hogy a jelzálogilag biztosított 600 K kölcsönt 1895 szeptember 20-án az adós kifizette, de azt vitatta, hogy az adós a jelzálogi bekebelezést érvényben tartani kívánta azért, hogy azt a később felveendő ujabb kölcsön biztosítása czéljából érvényesíthesse, és miután 1897 márczius 4-én az adós tényleg újból 100 K kölcsönt vett fel s ezzel ma is tartozik, a törlési kéréseinek hely nem adható. Minthogy azonban a telekkönyvi rendtartás 62. §-a szerint