Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

Magánjogi Döntvénytár. gabonáját saját költségén bebiztosítja, sőt az alperesnek erre az ajánlkozására a felperes végiratában maga is hivatkozóit, a másodbiróság helyesen jelezte az erre a körülményre vonatkozó tényállást olyannak, mint amely nem vitás s hogy ekként a panaszolt ez a ténymegállapítás iratszerü: helybenhagyatott a másodbiróság ítélete a benne foglalt s az elsőbiróság Ítéletéből elfogadott indokokból. 3. Az állandóan követett bírói gyakorlat értelmében a különben érvénytelen, de a törvényes örökösödésre hivatott örökösök állal elfogadott végrendelet is alapul szolgálhat az öröklési igények szabályozásául, mely jogi álláspontnak az a következménye, hogy a végrendelet érvényessége csakis a törvényes örökösödésre hivatott örökös által előterjesztett megtámadási alap figyelembe vételével bírálandó meg. (Curia 1907 november 6. 7271/906. sz. a. I. p. t.) A debreczeni kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért; mert az 1886: VII. tcz. 21. és 22. §. foglalt rendelkezések a végrendeletekre, amelyekről az 1876. XVI. tcz. mint külön törvény rendelkezik, nem alkalmazhatók. Kitűnik ez az utóbbi tcz. 13. és 32. §-aiból is, amelyek szerint a házastársak egymás javára írásbeli magán illetve kiváltságos végrendeletet lehetnek, és mert az örökösödési perekben az öszszes örökösödési igények formaszerü viszonkereseti kérelem nélkül is elbirálandók lévén, az alperes osztályrészének épen a felperes állal vitássá tett megállapítása s eldöntése a hagyatéki eljárás keretébe visszautalható nem volt. (1D06. évi május 29. 2048/906. sz. a.) A kir. Curia : A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Felperes az örökhagyó által 1904 deczember 6-án tett végrendelet érvényességét hármas alapon lámadta meg, nevezetesen felperes szerint érvénytelen a végrendelet azért, mert 1. az az 1886: VII. tcz. 21., 22. §-a ellenére közjegyzői okiratba nem foglaltatott; 2. mert a végrendeletet csupán 3 ügyleti tanú jelenlétében készitelte, és 3. mert örökhagyó 1899-ben már teljes mérvben kifejlődött elmebetegségénél fogva érvényes végrendeletet nem tehetett. Az állandóan követett birói gyakorlat értelmében a külön-