Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)
Magánjogi Döntvénytár. 175 az 5000 K jelzálogilag ellene bekebelezett takarékpénztári tartozás átvállalása és a tulajdonában visszamaradt ingatlanok tehermentesítése iránt már fennállott s hogy e követelés érvényesítése a vagyonátruházás folytán lehetetlenné vált, vagyis a követelési alap a felperestől elvonatott; miután pedig jogszabályt képez, hogy közeli rokonok közötti oly vagyonátruházások, melyek által a hitelező elől a kielégítési alap elvonatik, a hitelezővel szemben joghatálylyal nem birnak. az elsőbiróság helyesen kötelezte a harmadrendű alperesi annak tűrésére, hogy amennyiben az elsősorban kötelezett első- és másodrendű alperesek szerződési kötelezettségeiknek meg nem felelnek, a felperes a harmadrendű alperesre ruházott vagyonból szerezhessen kielégítést, még pedig a jelen esetben annál inkább, mert a kir. Curia a felek közötti közeli rokoni viszonyon felül abból, hogy a harmadrendű alperes szomszédközségi lakos, hogy az eladókat az eladott ingatlanokban továbbra is meghagyta, hogy az első-és másodrendű alperesek tartozásaiért, saját előadása szerint, jót állott és igy vagyoni viszonyaik iránt érdeklődnie és azokat tudnia kellett, megállapitandónak találta, hogy a harmadrendű alperes ismerte a felperes és az első- és másodrendű alperes közötti jogviszonyt, amiről különben a telekkönyvi hatóság irattárában feltalálható adásvevési szerződésből is tudomást szerezhetett, s hogy ennélfogva tudva rosszhiszeműen közreműködött a kielégítési alapnak á felperestől való elvonása körül; mindezeknél fogva tehát a másodbirósági ítélet megváltoztatásával az elsőbiróság ítéletét a per főtárgyára a fenti, a perköltség viselése tekintetében pedig felhozott indokai alapján kellett helybenhagyni. Az első- és másodrendű alperes az A) alatti adásvevési szerződésben 5000 K-nak nem kifizetésére, de átvállalására kötelezték magukat, az elsőbiróság mégis első- és másodrendű alperest az 5000 K-nak a kifizetésére kötelezte és harmadrendű alperesnek másodsorbani kötelezettségét is ennek következtében ily értelemben állapította meg; első- és másodrendű alperes az elsőbiróság ítéletében megnyugodván, az jogerőre emelkedett, ez azonban a felebbező harmadrendű alperes helyzetét súlyosabbá nem teheti, miért is az elsőbirósági ítéletet a harmadrendű alperesre vonatkozó részében akként kellett megváltoztatni, hogy vele szemben a felperes nem az 5000 K kifizetését, de csak azt követelheti, hogy felperes e követelés kifizetésének a kötelezettsége alól a pénzintézettel szemben biztosítva legyen. = A nő által férje és apósa ellen tartás iránt indított perben kimondatott, -hogy a férj atyjának a férj ingatlanán jelzálogilag biztosított követelése nem