Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

172 Magánjogi Döntvénytár. ezen takarékpénztárt illető 270, 300 és 600 K tartozásokat összes járulékaikkal együtt kifizetni, a fenmaradó összeget pedig elsőés másodrendű alpereseknek kiadni. Ezzel szemben harmadrendű alperes azt vitatta, hogy az első- és másodrendű alperesek helyett az alsólendvai takarékpénztárnál 2855 K 49 fillért kifizetett, a vételártöbbletet pedig akként számolja el, hogy a takarékpénztári és jelzálogilag biztosított 10,000 K-ból átvállalt 2500 K-t stb. Ezek az összegek azonban nem csupán az első- és másodrendű alperesek helyett s ezek tartozása fejében, hanem jelentékeny részben, vagyis ebből 1129 K 68 fillér, kizárólag harmadrendű alperes tartozására fordíttatott, a többi tételek tekintetében pedig nemcsak az első- és másodrendű alperesek, hanem mások és köztük a harmadrendű alperes is kötelezettségben állottak a hitelező takarékpénztárral szemben, tehát az eszközölt fizetés nem kizárólag az első- és másodrendű alperesek helyett történt. Ezen körülményekből, valamint abból, hogy a harmadrendű alperes az elsőrendű alperesnek édestestvére s első- és másodrenü alperesek a B) és C) alatti szerződések kiállítása után benmaradtak a birtokban, kétségtelen, hogy az alperesek között nem történt adás-vétel, hanem a B) és C) alattit csak azért állították ki, hogy ezáltal a tulajdonjog harmadrendű alperes nevére kerülvén, a jelzett ingatlanokat, tehát a kielégítési alapot elvonják más hitelező s igy a felperes elől is. E tényállás alapján első- és másodrendű alpereseket fizetésre kötelezni kellett. Jogszabály, hogy tulajdonjogot valamely dologra szerezni csak érvényes jogczimen lehet s a színlelt szerződések joghatálylyal nem bírnak, tehát ez alapon s mert egyébként is az a tartozás, melynek részbeni kifizetésére első- és másodrendű alperesek magukat kötelezték, a gutorföldi 438. és 680. sz. telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanokra a harmadrendű alperes tulajdonjogának bekebelezését megelőző rangsorban jelzálogilag be van kebelezve s mert ily esetben a jóhiszemű szerző is köteles eltűrni azt, hogy a jelzálogilag biztosított követelés a jelzálogul szolgáló ingatlanokból kielégíttessék, tehát az a körülmény, hogy a jelzett ingatlanokra harmadrendű alperes tulajdonjoga be van kebelezve, a kielégítés akadályául nem szolgálhat annál kevésbbé, mert első- és másodrendű alperes vagyontalansága igazolást nyert, a harmadrendű alperest annak tűrésére kellett kötelezni stb. (1904 október 20. 4272. sz.) A győri kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét a harmadrendű alperest marasztaló felebbezett részében megváltoztatja, felperest keresetének harmadrendű alperes ellen irányuló részével elutasítja.