Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

170 Magánjogi Döntvénytár. 97. A záloglevelek összességének biztosítására szolgáló, jelzálogilag biztosított követelésre, csőd esetét kivéve harmadik személyek, kik közé a kincstár is tartozik, jogokat nem szerezhetnek. (Curia 1908 ápr. 14. 6453/907. sz. a. — A Curia VI. tanácsának elvi jelentőségű határozata.) A titeli kir. járásbíróság: Az alzálogjog 56 K illeték erejéig a cs—i 2521. sz. betétben C) 2., 3. és 4. alatt az u—i takarékpénztár után a m. t. kp. jelzálogbankja javára 10,000 K erejéig bekebelezett zálogjogra a kir. kincstár javára bekebeleztetni rendeltetik. (1907 jan. 25. 610/907. sz.) A szegedi kir. tábla: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja s a t—i adóhivatalt a zálogjog bekebelezése, illetve felülkebelezése iránti kérelmével elutasítja. Mert a C) 2. a. zálogjogilag biztosított s a m. t. kp. jelzálogbankjára C) 3. a. engedményezett az a 10,000 K követelés, melyre az elsőbiróság a zálogjogot 56 K erejéig felülkebelezni, illetve az alzálogjogot a kincstár javára bekebelezni rendelte, a folyamodó pénzintézet által kibocsátott záloglevelek összességének biztosítására szolgál, és ez a körülmény C) 4. a. fel isvan jegyezve, arra pedig az 1876: XXXVI. tcz. 17. § a szerint a csőd esetét kivéve, harmadik személyek, kik közé a kincstár is tartozik, jogokat nem szerezhetnek. (1907 május 7. 1942/907). A kir. Ouria: A másodbiróság végzését indokolása alapján helybenhagyja. = V. ö. a Jogtudományi Közlöny 1908. évi 20. számában 178. lapon a «ZálogIeveles követelésekre szerezhető-e alzálogjog ?» cz. a. megjelent czikkel. 98. Közeli rokonok közötti oly vagyonátruházások, melyek által a hitelező elől a kielégítési alap elvonatik, a hitelezővel szemben joghatálylyal nem bírnak. Aki, mint közeli rokon, és szomszédközségbeli lakos az adós vagyoni viszonyait és jogviszonyait ismerve közreműködik a kielégítési alapnak a hitelező elől való elvonása körül: a hitelezőnek a ráruházott vagyon értéke erejéig felelős.