Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

166 Magánjogi Döntvénytár. kötelezett fél felhatalmazása, vagy külön kikötés nélkül annál kevésbbé adhatja ki, mivel az által a fizetést teljesített kezest mindama jogától, mely őt a fizetés folytán a nem fizető kezestársával szemben esetleg megilleti, megfoszthatná. Az adós tehát nem követelheti az ingatlanára bekebelezett zálogjog törlését a hitelezőtől, ha a zálogjoggal biztosított tartozást nem ő, hanem kezese fizette ki, és ha a hitelező ennek a nyugtát és törlési engedélyt már kiadta. (Ouria 1908 április 8. 5880/907. sz. a. — A kir. Curia VIII. tanácsának elvi jelentőségű határozata.) A szabadkai kir. törvényszék: A felperes keresetének helyt ad, alperes tűrni tartozik, hogy a sz—i ingatlanokra bekeblezett zálogjogok töröltessenek. Indokok: Nem vitás, hogy a kérdéses zálogjog a felperesek telekkönyvi tulajdonát képező kereseti ingatlanokról ezideig törölve nincs, s hogy az ezen zálogjog alapját képező követelés még a kereset beadása előtt kifizettetett; tehát az mint ilyen, megszűnt létezni, s vele együtt a biztosítására szolgáló zálogjogok is. Felperesek tehát, mint a jelzálogul szolgáló ingatlanok telekkönyvi tulajdonosai jogosultak a megszűnt zálogjog törlését szorgalmazni, s alperes nem volt jogosítva a törlési engedély kiadását felperesnek megtagadni. Igaz ugyan, hogy a zálogjog alapját képező követelést a perbehivott L. M. fizette ki alperesnek, és hogy még a kereset beadása előtt a törlési engedélyt és nyugtát alperes perbehivottnak ki is adta ; azonban ez a körülmény alperesnek felperessel szembeni törlési kötelezettségén mit sem változtat, mert a kereseti zálogjog perbehivottra engedményezve nem lett, enélkül pedig a fizetés tényével a zálogjog is megszűnvén, felperesek jogosultak a törlést kérelmezni, tekintet nélkül arra, hogy a perbehivott, s nem felperesek fizették ki a követelést, mert ez perbehivott és felperesek egymásközti ügyét képezheti csak, alperesre azonban egyáltalán nem tartozik. Minthogy tehát felperesek a zálogjog törlését kérelmezni jogosultak, alperes pedig azt tűrni tartozik, s nem volt jogosítva a törlési engedély kiadását megtagadni, ennélfogva felperesek keresetének, tekintet nélkül arra, hogy az ingatlan perbehivott vagy felperesek tényleges tulajdonát képezi, mert ez nem a per keretébe tartozik, s ezenkívül teljesen közömbös, helyt adni kellett. (1907 márczius 20. 5348/907. sz.)